A bíróságokra vár a kormány?
– A kormány ugyan november elsejéig adott időt a bankoknak arra, hogy megállapodjanak ügyfeleikkel, ez azonban nem köti a kabinetet, nem jelent kényszert a devizahiteles probléma azonnali megoldása – fogalmazott lapunk egy kormányközeli forrása. Egy-két hét múlva derülhetnek ki a részletek, állhat össze a kormány saját, végleges mentőcsomagja – prognosztizálta.
A kabinet tegnapi ülésére várt döntés további elhalasztását valószínűsítik más fideszes politikusok is, annak ellenére, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Népszabadságnak adott interjúban két hete még úgy fogalmazott: „Csalódás, ahogy a bankok ehhez a problémához hozzáállnak. Nem látjuk az elszántságot, hogy házon belül tényleg meg akarnák oldani ezt a problémát. Még az árfolyamrés ügyében hozott Kúria-döntést sem vezették át a szerződéseken. November elejéig várunk, ha nem érkezik javaslat, a kormány pillanatokon belül be fogja nyújtani a sajátmegoldását”. Még múlt pénteken az m1 Ma reggel című műsorában is azt mondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azon dolgozik, hogy november elseje után haladéktalanul be tudjon terjeszteni egy, a devizahitelesek problémájára megoldást kínáló javaslatot.
Az viszont már eldőlt, hogy a kormány nem választ extrém megoldást. Lapunknak kormányközeli források szerdán is megerősítették: nem reális verzió a devizahitelek azonnali, egy lépésben végrehajtott forintosítása. A mintegy 1800 milliárd forintra rúgó devizaalapú lakáshitelek, és esetleg a hasonló nagyságrendet jelentő szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek forintra váltása elviselhetetlen terhet jelentene a bankok számára. Az NGM erről már tájékoztatta az Euró pai Központi Bank (EKB) elnökét, Mario Draghit is.
A legvalószínűbb forgatókönyv egy „végtelenített” árfolyamgát lehet, vagyis – amennyiben ezt a pénzintézetek tárgyalási alapnak tekintik –egy olyan konstrukció, amely a futamidő végéig rögzíti a hitel törlesztőrészlete kiszámításánál alkalmazott árfolyamot, a tényleges és a rögzített árfolyam különbségéből felgyűlt forinttartozást pedig az eredeti kölcsön kifutása után, a futamidő végén elengednék. A kormány ugyanis végleg le akar számolni az árfolyamkockázattal (a jelenlegi árfolyamgátrendszerben a rögzítés minimum három, maximum öt évre szól), a svájci frankban nyílvántartott hitelek esetében pedig 180 forinton számolnák ki a havi törlesztőket, míg jelenleg a deviza árfolyama 237 forint körül alakul.
Varga Mihály mellett Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, de Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és a szervezet főtitkára, Kovács Levente számára is elfogadható cél a törlesztőrészletek 15-20 százalékos csökkentése. Emellett a különféle koncepciókban visszatérő elem az is, hogy a devizahiteleket fokozatosan, három-öt év alatt kell kivezetni – tették hozzá forrásaink.
A kormányoldalról lapunknak többen is megerősítették: a kabinet és a bankszövetség elsősorban azért nem tudott megegyezni a devizahitelek kivezetésének módjáról, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem tart elfogadhatónak olyan megoldást, amely kizárja, hogy a szerződésükkel bármilyen okból elégedetlen devizahitelesek perelhessék bankjukat. – A parlament nem zárhatja le úgy ezt a kérdéskört, hogy utána az adósok nem kereshetik igazukat a bíróságon – jegyezte meg egyik forrásunk.
Másrészt a kormány arra vár, hogy olyan jogerős bírósági döntés szülessen, amely megalapozza az állami beavatkozást, hogy az adósmentés ne kizárólag politikai, illetve gazdasági akció legyen – tették hozzá. Az Azénpénzem.hu éppen tegnap számolt be arról, hogy a Kúria polgári kollégiumának jogegységi tanácsa jelenleg azt vizsgálja: mi a teendő abban a helyzetben, ha az adós a hitelszerződés semmisségének megállapítását kéri a bíróságtól, a testület pedig az ügyfél kérésének megfelelő döntést hoz. Az erről szóló határozat, a jogegységi döntés még az idén megszülethet – mondták el a portálnak a Kúriánál.
Az adósmentésre így jelentős hatással lehetnek az olyan ítéletek, amelyek semmisnek nyilvánítanak egy devizahitel-szerződést, és tisztességtelennek mondják ki a bankok egyoldalú szerződésmódosításait. A kormány az EKB-nak küldött levelében is hivatkozik arra, hogy egyre több bírósági döntés támasztja alá azt a gyanút, miszerint a hitelszerződések jelentős részével problémák lehetnek. Kormányzati forrásaink szerint kérdéses, hogy fel lehet-e gyorsítani a devizahiteles pereket, bár volt, aki úgy látta: az igazságügyminiszter „elvileg” megfogalmazhat olyan sürgető kérést a bíróságok felé, hogy soron kívül tárgyaljanak egy esetet.
Rogán Antal a Napi Gazdaságnak a múlt héten adott interjúban azt mondta: „Bár jelenleg mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik, miért ne jöhetne szóba egy jogi, amely többek közt az eddigi bírósági döntéseken alapul? Valami ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol a polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket.”
Még a nyáron, amikor ismét felvetődött a devizahiteles mentőcsomag ötlete a kormányoldalon, a szerződésmódosítások törvényi háttéranyagának kidolgozását a Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárcára bízták. Az akkor lapunkhoz eljutott információk szerint a minisztérium a „clausula rebus sic stantibus” („a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék”) jogelv alapján, a polgári törvénykönyv 124. paragrafusára hivatkozva teremtette volna meg a jogi alapot a hitelszerződések felülvizsgálásához.
Eszerint a bíróság módosíthatja a megállapodást, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan változás állt be, amely valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti, ezért önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Már akkor emlegették az úgynevezett horvát precedenst: eszerint az ügyfeleknek a felvételkor érvényes árfolyamon kellene törleszteniük frankhitelüket, azaz fix árfolyamon.
