Sztereotípia, hogy csak a pénz számít
Csak a pénz motiválna? Igen! Ez a lényeg! – gondolják sokan. De akkor miért maradnak állásukban azok, akik akár évek óta nem kaptak egyetlen forintnyi béremelést sem?
– Bár még mindig az a sztereotípia él a fejekben, hogy a legtöbben a magasabb fizetés reményében mondanak fel munkahelyükön, egyre jobban felértékelődik és fontos motivációs tényezővé válik a munkahelyi kollektíva, a munkatársak, s legfőképp a vezető személye, az együttműködés és a munkahelyi hangulat. A bér és a juttatások korántsem kizárólagos eszközei a kollégák megtartásának, a jó teljesítményre való ösztönzésnek. Fontos az erkölcsi elismerés, a megfelelő mennyiségű és minőségű visszajelzés is –hívja fel a figyelmet Dara Péter coach, tanácsadó, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója.
Az Aurum Recruitment most publikált motivációs kérdőívének eredményei is ezt támasztják alá. A szakemberek a többi között azt vizsgálták, melyek azok a tényezők, amelyek leginkább ösztönzik a dolgozókat. A válaszokból kiderült: a pénzbeli elismerés mindössze 3 százalékkal előzi meg a toplistán 15 százalékos arányt elérő fejlődési és előrelépési lehetőségeket, valamint – a 13 százalékkal – a dobogó harmadik fokán végző kihívást jelentő feladatokat.
– Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a motiváció generációnként, nemenként is változhat, és az előrelépési lehetőségek eltérőek a különböző iparágakban– teszi hozzá Dara Péter. Van, akinek a biztonság a fontos, mások tehetségüket akarják bizonyítani, egyesek a karriert, az országhatárokon túli előrelépést, mások a munkahelyen is a harmóniát, a munka és a magánélet egyensúlyát keresik. A magas politikai motivátorú emberek vezető szerepre vágynak, az elméleti beállítottságúakat viszont kitűnően lehet ösztönözni új feladatokkal, tanulási lehetőségekkel.
– Nagyon fontos, hogy a vezetők képezzék magukat ezen a téren is. Gondolkodjanak azon, hogy aki esetleg évek óta nem kapott béremelést, azt mi motiválja még a maradásra. Aki elhagyja a sablonos eszközöket, és egyénre szabva kezeli ezt a kihívást, sokkal nagyobb – és nem utolsósorban költséghatékonyabb – hatást tud elérni, mint aki pusztán béremelésben gondolkodik. Igaz, ez sokkal nagyobb erőfeszítést igényel – véli Dara Péter. Tapasztalatai szerint ugyanakkor egyre több vezető ismeri fel ennek jelentőségét. Ráadásul épp a kisebb létszámú szervezetek – tipikusan a kis- és középvállalkozások – egyik nagy előnye, hogy összetett, több területet is magában foglaló feladattal láthatják el dolgozóikat. Erre a nagyvállalatoknál, a multinacionális szervezeteknél sokkal korlátozottabban van mód.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a motiváltabb ember jobban teljesít, ezáltal magasabb a hozzájárulása az üzleti célok eléréséhez, miközben saját magát is sikeresebbnek, kiegyensúlyozottabbnak érzi.
Az üzleti életre kifejlesztett Innermetrix Advanced Insight személyiségvizsgálati kérdőívvel Dara Péter tapasztalt és kevésbé tapasztalt, vezető és beosztott munkakörben dolgozókat felmérve mutat tükröt az érintetteknek saját értékeikről, motivációjukról, illetve a megbízóknak a beosztottaikról. A legtöbben ugyanis maguk sincsenek azzal tisztában, hogy miért is dolgoznak az adott munkakörben, munkahelyen. Márpedig azok, akiknek az önismerete fejlettebb, könnyebben felismerik azokat a helyzeteket, amelyek sikeressé teszik őket, s a célok elérésének olyan módját találják meg, amely összhangban van a motivációjukkal, illetve tisztában vannak saját korlátaikkal is. Ha egy vezető megérti ennek jelentőségét, a megfelelő eszközök alkalmazásával hosszú távon is a szervezetnél tudja tartani beosztottait, sőt: más cégektől is el tudja csábítani a tehetségeket.
Mindig lesznek azonban olyan munkatársak, akik egy jobb reményében otthagyják a munkahelyüket – a pénzért, a jobb munkakörülményekért vagy éppen egy normálisabb főnökért.
MIBŐL MENNYIT?
Bár a korábbiaknál jóval több cég tervezi, hogy fizetésemelést ad jövőre a dolgozóinak, az emelés mértéke kisebb, mint amilyen 2013-ban volt – derült ki a Devise Hungary és a Simconsult Fizetésemelés 2014 című villámfelméréséből. Az adatok alapján úgy tűnik, érdemes jól dolgozni, mert felértékelődött a teljesítmény szerepe a bérek kialakításában, s az is látszik, hogy a diplomát és a képzettséget még mindig jobban megfizetik. Egyre több cégnél próbálják béren kívüli juttatásokkal kompenzálni a fizetésemelés elmaradását. A béremelésről szóló döntéseket elsősorban a szervezet pénzügyi helyzete befolyásolja, vagyis a pénz mindennél erősebben dominál. Úgy tűnik, mintha a válságból kifelé tartanának a cégek: idén már többen vannak azok, akik jobbnak ítélik a jövő évi kilátásaikat. A felső vezetőknek, középvezetőknek 4,2 százalékkal, a diplomásoknak 3,9 százalékkal nőhet jövőre a fizetésük, míg egy szakmunkás 3,7 százalékos, egy segéd-betanított munkás pedig 2,7 százalékos pluszra számíthat. A K & H legutóbbi kkv bizalmi index kutatása szerint az előző negyedévi mélyponthoz képest nem változott a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya: a kkv-k mindössze 43 százaléka tervezi, hogy ad a munkatársaknak. A legnépszerűbb cafeteriaelem az Erzsébet-utalvány, ezt a cégvezetők 46 százaléka alkalmazza majd. A második a SZÉP-kártya és a közlekedési költségek térítése, ezeket nagyjából minden ötödik cég adja majd dolgozóinak.