Jogos önvédelem a cégvilágban
A több mint két évtizede tartó folyamat mérlege jelenleg 600 ezer működő vállalkozás, és további 400 ezer egyéni vállalkozó. Az idei, csendesebb év végére is eléri a 30 ezret az újonnan alapított, és a megszűnő vállalkozások száma egyaránt.
A legrosszabb ágazatokban – mint az építőipar, a vendéglátás – akár a működő cégek 10 százaléka is megszűnhet egyetlen év alatt, ami irgalmatlanul magas arány. Németországban például a „legrosszabb” régiókban is 7 ezrelék körül van ez a hányad, és riasztó állapotokat üzen a gazdaságból. A vállalkozói szférát rendkívül alacsony üzleti morál jellemzi, valamint a szürkegazdaság magas aránya. A vállalatok jelentős részének nincs üzleti stratégiája, egymást rántják a mélybe, ráadásul büntetlenül lehetett céget alapítani, ennek volt a következménye a mostanáig tartó cégszámnövekedés.
– A 2013-as trendforduló csak részben köszönhető a gazdasági válságnak, komoly szerepe van benne a szigorodó jogszabályi változásoknak, és az alaposabb tájékozódásnak, hiszen a céginformációs szempontból felkészült vállalatokat már nem olyan könnyű megvezetni, és az inkorrekt üzleti magatartást tanúsító magánszemélyek és vállalatok nehezebben maradnak életben, mint 4-5 évvel ezelőtt – szögezte le Pertics Richárd. – Az ideális helyzettől még nagyon messze vagyunk, a mai cégszám és fluktuáció még mindig egy nagyságrenddel nagyobb, mint egy egészséges szerkezetű gazdaságban. Üzletkötés előtt informálódni a túlélés alapvető feltétele lett. Az egyik legfertőzöttebb ágazat az építőipar, ott specifikus jogszabályok is születtek, mint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vagy az elektronikus építési napló. Más ágazatot kiemelve jelentősebb piacátrendező hatása volt még az elektronikus útdíjnak is, a pénztárgép-szabályozásnak, vagy a tranzakciós adónak. Regionális kitekintésben alacsony fluktuációjával és a végrehajtás arányaival kimagaslóan jó teljesítménye van Pest megyének (Budapest nélkül) és Győr-Moson-Sopron megyének. A legnagyobb lemorzsolódás Nógrádban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A szakértő szerint a céginformációs kultúra ezekben a régiókban átlagon aluli szintű, ezért ezekben a szektorokban érdekelt felelős vállalatoknak az említett megyékben különösen nagy körültekintéssel kell működniük.
Az egészségtelen helyzet javításán 2011 óta dolgoznak intenzíven a jogalkotók, a főbb tisztító hatású jogszabályok, az adóregisztrációs eljárás, a cégvezetéstől eltiltottak nyilvántartása, a cégtulajdonosok és tisztségviselő magánszemélyek azonosító adatainak bővebb körű nyilvántartása, a kényszertörlési eljárás bevezetése, fizetési határidők szabályozása, a fiktív cégek és valódi tulajdonosaik büntetőjogi felelősségének szigorítása, és a törzstőkeemelésre vonatkozó szabályozás.
A sok jogszabályváltozás következtében cégek tízezreinek kellett jelentősen átgondolni üzleti stratégiájukat, a céginformációs tájékozódás ezekben a szektorokban különösen indokolt. A megszűnéshez vezető eljárások átfutási ideje, cégektől és eljárástípustól függően, néhány hónaptól akár évekig is eltarthat.
A leglényegesebb eljárástípusok a csődeljárás, a végelszámolási eljárás, a felszámolási eljárás és a kényszertörlés. Az eljárások olyan szempontból nem kizárólagosak, hogy átfordulhatnak egy másik típusba, például ha egy végelszámolás vagy csődeljárás indul egy céggel szemben, attól még felszámolás is lehet a cég életének utolsó állomása.
