– Elhallgatott betegségekkel, akár gerincsérvvel vagy magas vérnyomással, cukorbetegséggel és sorolhatnám még, hogy mi mindennel képesek számukra rizikós fizikai munkát vállalni manapság az emberek – mondja Pilcz Attila tűz- és munkavédelmi szaktanácsadó, a Védő-Pajzs 2002 Kft. vezetője. A szakember szerint ez a terjedő jelenség mindenkire, a munkaadóra és a munkáltatóra is veszélyes, hiszen bármikor előfordulhat, mint ahogy elő is fordult már nemegyszer, hogy a próbaidős alkalmazott megsérül, mert az általa végzett munka az ő állapotában nem lett volna engedélyezhető. Ilyen esetben a munkáltató a felelős, mert nem küldte el a dolgozót egészségügyi vizsgálatra. A gondatlanságnak többnyire pénzügyi háttere van, sok cégvezető igyekszik megspórolni a fölöslegesnek ítélt kiadást, amibe beleérti egy még bizonytalan státuszú alkalmazottnál e vizsgálatot is.

Ugyancsak az új dolgozókhoz kötődő mulasztás a tűz- és munkavédelmi oktatás hiánya. Erre és a régiek évenkénti, ismétlő oktatására pedig törvény kötelezi a munkáltatókat. Nemcsak törvény, hanem a valós veszélyek is rászoríthatnák végre a munkavédelmi eszközök használatának megkövetelésére valamennyi felelős munkahelyi vezetőt. De hiába történnek rendszeresen súlyos, sőt halálos munkabalesetek, a történteket feltáró szakértők az esetek egy részében még mindig alapvető hibaként tárják fel a védőeszközök hiányát. Persze nem kell ahhoz még baleset sem, hogy az adott munkáról látható legyen: védőfelszerelés nélkül ártalmas az egészségre. Elég csak felidézni egy átlagos lakásfelújítást, ahol a falat csiszoló szobafestőkön aligha lehet maszkot látni, holott láthatóan óriási porban dolgoznak, és be is lélegzik azt.

A törvényi előírások betartása a működési, illetve telepengedélyek beszerzéséig olajozottan működik, a munkabiztonság ügye ezt követően szokott elhalni – tapasztalja Pilcz Attila. A cégvezetők némelyike inproduktív területnek tartja mindezt, hol ott az előírások betartásával baleseteket és pereket lehet elkerülni. A magukra valamit is adó cégek ügyelnek az alapok betartására, nevezetesen arra, hogy kidolgozzák az egyéni védőeszköz-juttatás rendjét, a foglalkozás-egészségügyi szakszolgálat rendjét, a kockázati tényezők értékelésének dokumentációját és a kategóriájuknak megfelelő tűzvédelmi szabályzatot. Vagy elkészíttessék mindezt, hiszen a tűz- és munkavédelmi tanácsadók megbízási szerződéssel szolgáltatnak. A multinacionális vállalatoknak dolgozó kkv-k számára már ismerős, hogy külföldi partnerük elvárja, és adott esetben kiépítteti náluk azt a minőségbiztosítási rendszert, amely alapján az anyacég is dolgozik. Ezen a területen nem ismernek tréfát a multik, hiszen – legyen szó csak egy apró alkatrész gyártásáról –termékeik jó hírneve, azaz minősége bánná a mulasztást.

A titoktartási szerződéssel dolgozó tűz- és munkavédelmi szaktanácsadókat időnként valóban titkos előkészületekbe is bevonják. Ilyen például egy új gép beszerzésének vagy a cég költözésének előkészítése, amihez szükség van a tanácsadó útmutatása szerinti belsőépítészeti átalakítások elvégzésére. Amikor a konkurencia vagy a cég saját dolgozói előtt is titok még az adott beruházás vagy változtatás, mivel az például egy új termék piacra dobását jelenti vagy éppen dolgozók elbocsátását, a megbízott szakembert köti a szerződése.

A területen működő cégek megbízásainak egyharmada mindenesetre még a szakhatósági ellenőrzéseken feltárt hiányosságok pótlására kötelezettektől érkezik, 70 százalék a folyamatos, visszatérő szerződések, vagyis a helyzet összességében javuló tendenciát mutat. Az adó- és járulékterhek alatt roskadozó kkv-k számára a tűz- és munkavédelem persze még leginkább csak egy újabb kötelezettség, amelyet jó esetben megelőző jellegű kiadásként is felfoghatnak, amelyre nem költenek többet, mint a cégük könyvelésére. A szakemberek nem győzik eleget hangsúlyozni a munkahelyi vezetők felelősségét és azt, hogy sem félni, sem megijedni nem jó.

Nem elég a megfelelő eszköz beszerzése, ha baj van, használni is tudni kéne