Utóbbi azt jelenti, hogy a tervek szerint jövő januártól mindenféle kölcsön elengedése adómentessé válik, így várhatóan a pénzintézetek az eddiginél nagyobb kedvvel, szélesebb körben alkalmazzák ezt a megoldást a nehéz helyzetben lévő ügyfeleik helyzetének rendezésére.

Devizahitelesek demonstrálnak egy fővárosi bankfiók előtt. Többen kaphatnak segítséget

Jelenleg ugyanis az állam alapesetben adót vet ki az elengedett tartozás után: az ügyfeleknek 16 százalékos személyi jövedelemadót (szja), míg a bankoknak 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetniük – például egymillió forint leírt kölcsön után összesen 430 ezer forintot. Idén január óta ugyan bizonyos esetekben a közterhet már nem kell leróni, az érintettek köre azonban meglehetősen szűk volt. A pénzintézetek csak a devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleiknél élhettek a kedvezménnyel, de csak akkor, ha az adós otthonát már árverezték, jövedelme pedig nem haladta meg a nyugdíjminimum négyszeresét (mintegy 120 ezer forint).

Az augusztustól hatályos módosítások eredményeként a feltételek most már kevésbé szigorúak: minden ingatlanfedezettel kötött, vagyis nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú jelzáloghitelnél is leírhatja a tartozást adómentesen a bank. Nincs jövedelmi korlát, és nem feltétel az sem, hogy az adósnál már a végrehajtó kopogtasson. Az adótörvények részeként benyújtott kormányjavaslat szerint ez a kör bővülne tovább januártól, pontosabban teljesen kinyílna. Jövőre már bármilyen adósságot, például áruhitelt vagy személyi kölcsönt is elengedhetnek a pénzintézetek, és nem kell megfizetniük az eho-t, ügyfeleiknek pedig az szja-t.

A bankok évek óta lobbiznak azért, hogy a kormány változtasson a szabályokon. A pénzintézetek szerint sok esetben újra fizetőképessé lehetne tenni a nehéz helyzetben lévő adósokat, ha tartozásuk egy részét leírhatnák, ám az ezután kivetett 43 százalékos adó miatt ez az esetek zömében vállalhatatlan terhet jelentett adósnak, banknak egyaránt. A már életbe lépett módosítások, illetve a januártól hatályos további lazítás eredményeként a bankok várhatóan a korábbinál jóval gyakrabban engedik majd el ügyfeleik tartozását – tömeges akciókra azonban nem lehet számítani. Augusztus óta az adómentesség ugyanis csak akkor jár, ha a tartozáselengedésre általános érvényű szabályok mentén, a bank belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek nem járhatnak el egyedileg, a látszólag azonos helyzetben lévő ügyfelek között nem tehetnek különbséget – akkor sem, ha például az egyik adós együttműködik a bankkal és mindent megtesz azért, hogy a hitelét visszafizesse, míg a másik inkább nyerészkedni akar, és azért nem fizet, mert mondjuk arra vár, hogy az állam (vagy a bank) majd úgyis megsegíti.

Az Erste üdvözli a jogszabályváltozást, s annak augusztusi hatálybalépését követően elfogadta vonatkozó belső szabályozását – mondták lapunknak a pénzintézetnél. A bank olyan patthelyzetekre dolgozott ki megoldásokat és azok feltételrendszerét, ahol a bajbajutott adós késedelme magas, és szociálisan rászoruló, alacsony jövedelmű háztartásról van szó, ugyanakkor a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítéséből nem várható a tartozás teljes megtérülése. Az egyes megoldásokat minden esetben mérlegelés alapján, indokolt esetben az ügyfelek igazolt jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálatával alkalmazza az Erste, amely az adósság elengedésének lehetőségét mindig összeveti az egyéb, megtérülést eredményező variációkkal.

Az augusztus óta eltelt időszak tapasztalatai alapján a banknál még korainak tartották kialakult gyakorlatról beszélni, de különösen az ingatlanok önkéntes vagy közös értékesítésénél számítanak arra, hogy az értékesítés során együttműködő, de a hitel további törlesztéséhez megfelelő jövedelemmel nem rendelkező ügyfelekkel ezen megoldáson keresztül találja meg az együttműködést. A korábbi évek tapasztalatai alapján az ügyfelek néhány százaléka a követelés egy részének elengedését követően akár ismét teljesítővé válhat, így ezt a lehetőséget sem zárja ki az Erste.

A törvényben megfogalmazott egyenlő bánásmód ugyanakkor erős korlátot jelenthet. A bank szerint a valóban igazolhatóan rászorult ügyfelek élni tudnak a lehetőséggel, a nehézséget talán az okozza, hogy sok egyéni élethelyzetet, számtalan különböző természetű és súlyú körülményt lehet és kell mérlegelni, egy általános szabályozás pedig e tekintetben mindig korlátot jelent.

Így látják ezt az OTP-nél is. Ez a bank is módosított már a belső szabályzatán, s bár az idő rövidsége miatt érdemi tapasztalatokról még nem tudtak beszámolni, úgy gondolják: az azonos helyzetűek egyenlő elbánásban részesítése olyan követelmény, amely miatt nem várható, hogy tömegesen élnének az adósságelengedés lehetőségével. Ettől függetlenül az OTP az új szabály alapján, de méltányolható esetben attól függetlenül is törekszik az ügyfelek nehéz helyzetén a maga eszközeivel enyhíteni – tették hozzá.

A CIB eddig is számos programot, megoldási lehetőséget dolgozott ki a fizetési nehézséggel küzdő ügyfelei részére. A bank minden negyedik devizaalapú jelzáloghiteles adósa kapott már valamilyen segítséget törlesztési gondjai megoldásához. A pénzintézet szerint a tartozáselengedés adómentessé tétele minden olyan ügyfélnél megkönnyítheti a megállapodást a bankkal, aki tartós fizetési nehézséggel küzd, de nyitott az együttműködésre. A CIB belső rendszerei, szabályzatai átalakításával mindenesetre felkészült erre.