A magyar piacok szempontjából a hét elsődleges gazdasági eseménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése lesz – vélekedtek egybehangzóan a OTP Bank elemzési központja, valamint a CIB Bank szakemberei. Az elemzők egyöntetűen 20 bázispontos alapkamat-csökkentést várnak, így az irányadó ráta a jelenlegi 3,60-ról 3,40 százalékra mérséklődhet. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli: aligha csökken ennél kisebb mértékben az alapkamat, semmi sem utal arra, hogy a tanács a korábbiaknál óvatosabb monetáris politikára állna át. Az infláció kedvezően alakul, a forint is megfelelően erősnek mondható, s az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed részéről is olyan hírek érkeznek, melyek szerint egyelőre még nem kezdik meg a piacokba havi 85 milliárd dollár forrást pumpáló kötvényvásárlási program kivezetését.

Szaniszló Bálint, az OTP elemzője úgy látja, az újabb 20 bázispontos vágásra utal a szeptemberi ülés rövidített jegyzőkönyvének végén olvasható néhány sor, mely szerint: „a monetáris tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre”. Az említett dokumentum publikálása óta nem jelent meg olyan nyilatkozat jegybanki döntéshozó részéről, amely ellentmondana ennek.

A lépést valószínűsíti az is, hogy az elmúlt egy hónapban a forint árfolyamának erősödése mellett az állampapír-piaci hozamok és Magyarország kockázati felárai is süllyedtek. Számottevő hazai makroadatokból ugyanakkor szerény lesz a kínálat a héten. A munkanélküliségi statisztika, a végleges külkereskedelmi egyenleg és a termelői árindex alakulása csak minimális hatással lehet a piacokra.

Ám mindezek mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kormány által a devizahitelek kivezetésére a bankoknak megszabott ultimátumhoz, a november elsejei dátumhoz közeledve a mentőcsomagról felbukkanó kommentárok, illetve esetleges konkrét információk számot tarthatnak a piaci szereplők érdeklődésére. Ezek ráadásul tartalmuktól függően akár markánsan is befolyásolhatják a befektetői hangulatot.

Csütörtökön a japán jegybank (BoJ) vezetése is kamatdöntő ülést tart, bár ebben az esetben egyértelműen kijelenthető: a kamatszint nem változik, marad 0,1 százalék, és nincs szükség az áprilisban meghirdetett kötvényvásárlási program azonnali megváltoztatására sem. Amire viszont figyelni kell, az a kommunikáció. A napokban megjelent adatok szerint az infláció 1,1 százalékra gyorsult az áprilisi –0,9 százalékról. Vagyis fél év alatt, amióta megy a program, két százalékponttal emelkedett a pénzromlás üteme a szigetországban.

A BoJ által kitűzött kétszázalékos cél így a vártnál hamarabb meglehet, viszont az október elején bejelentett forgalmiadó-emelés (ötről nyolc százalékra) csökkentheti a keresletet, és visszafoghatja az infláció emelkedését. Így most mindenki arra kíváncsi, hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet a BoJ.

A nemzetközi pénzpiacok számára azonban most az a legfontosabb kérdés, hogyan alakul a Fed monetáris politikája. Ezzel kapcsolatban a héten újabb információk derülhetnek ki, szerdán ülésezik ugyanis a Fed nyílt piaci bizottsága. A testület mára igencsak kényes helyzetbe lavírozta magát, miután a korábbi utalásokkal ellentétben nem kezdték meg szeptemberben a kötvényvásárlási program keretösszegének csökkentését.

Az azóta beérkezett adatok alapján egyre kevésbé valószínű, hogy ezt még idén megteszik. Főként, ha figyelembe vesszük az amerikai költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságokat: a napokban kötött megállapodás szerint csupán január 15-ig van elfogadott büdzséje a szövetségi kormányzatnak, ha addig nem sikerül újra egyezségre jutni, újra leállhat a munka sok közintézményben.

Emellett az adósságplafonnal kapcsolatban is megnyugtató megoldást kell találni február 7-ig, s mindeközben folyamatban van az elnökváltás a Fednél. Ebben a helyzetben annak a veszélye is egyre nagyobb, hogy minél később kezdik meg a többletlikviditás mennyiségének kivezetését, annál jelentősebb lehet az erre adott negatív piaci reakció. A piacon ugyanis a többletforrás hatására fundamentálisan nehezen indokolható árazások alakultak ki.