Az első, a napirendről döntő szeptemberi találkozón a Molt még Csányi Sándor OTP-vezér és Mol-alelnök, illetve az INA-t irányító Áldott Zoltán képviselte. Helyüket most Molnár József, a Mol vezérigazgatója, illetve Világi Oszkár, a Mol irányítású szlovák Slovnaft vezérigazgatója venné át.

A Jutarnji List értesülése szerint a találkozó azért marad el, mert a két fél között vita alakult ki az első, már konkrétumokról szóló megbeszélés napirendjéről. Míg a horvát kormány azonnal a legforróbb témának számító INA-irányításról egyezkedne, addig a Mol állítólag a horvát energiatársaság fejlesztéséről folytatna eszmecserét. Kétségtelen, hogy a horvát kormány részéről a szeptemberi találkozóról kiadott közlemény szerint a Csányiék által szignált napirend első pontjaként az irányítás témáját jelölték meg. Ez ellen akkor a Mol nyilvánosan nem tiltakozott. Az akkori megállapodás szerint viszont a felek csak akkor lépnek a következő napirendi pontra, ha az előzőről már megegyeztek.

A Mol az eseményeket nem kívánja kommentálni. Szollár Domokos kommunikációs igazgató az MTI megkeresésére azt rögzítette, hogy a Mol hivatalosan nem kapott semmilyen tájékoztatást a tárgyalások esetleges felfüggesztéséről vagy elhalasztásáról; ők is a horvát médiában olvasták az információt, amit nem kívánnak kommentálni. Információink szerint ugyanakkor az új összetételű molos tárgyalódelegáció ma nem indul útnak.

Megkeresésünkre az OTP kommunikációs osztálya cáfolta azt a horvát híresztelést, miszerint Csányi Sándor azért lépett volna vissza a tárgyalódelegációból, mert „tarthat a horvát igazságszolgáltatástól”. (A Mol-alelnök a szeptemberi tárgyalás után kétségtelenül hivatalos volt a zágrábi rendőrséghez is, ahol az INA feletti Mol-irányítás kapcsán kérdezték.) A valóság ezzel szemben az, hogy Csányi Sándor számos egyéb elfoglaltsága miatt a rendkívüli fontosságú tárgyalássorozatot nem tudta napirendjébe illeszteni – szögezték le lapunknak a hitelintézetnél.

Elemzők szerint azzal, hogy a Mol rögtön az első tárgyalást lényegében lemondja, hajlani látszik teljesíteni a magyar kormány kérését, azaz tényleg fontolgatja az általa irányított INA 49,1 százalékának eladását. Horvát találgatások szerint a vevő az orosz állami Rossznyefty lehet, de számos egyéb nemzetközi társaság szóba kerülhet. A csomaggal ugyanakkor nem jár automatikusan irányítási jog, abban megint csak a vevőnek kellene a horvát kormánnyal megállapodnia.

A Mol ezt sem kívánta kommentálni, de a cégnél korábban szükségesnek tartották leszögezni, hogy álláspontjuk szerint a horvát kormány az elmúlt időszakban elvesztette a részvénycsomagra vonatkozó elővételi jogát. A Mol tehát ez esetben annak adná a csomagot, aki többet ajánl érte. A horvát kormány nehezen is élhetne elővételi jogával, hisz helyi elemzők sem tartják valószínűnek, hogy a kabinet képes lenne kifizetni a hárommilliárd euróra taksált vételárat, ezen túl pedig állni a szükséges fejlesztési költségeket.

A Mol 2003-ban szerzett negyedrésznyi tulajdont a horvát nemzeti energiatársaságban, az INA-ban. A tőzsdén forgó INA-részvények felvásárlásával 2008-ra 46 (azóta pedig 49) százalékig jutott, ezzel a 45 százalékon álló horvát kormány előtt a cég legnagyobb részvényesévé vált. Az Ivo Sanader vezette akkori horvát kormány átadta az INA irányítási jogát a Molnak, ám Ivo Sanader hamarosan lemondott. Zágráb azóta erőteljesen tiltakozik a szerződés ellen. Az ottani ügyészség úgy véli, Sanader az irányítás átadása fejében Hernádi Zsolttól, a Mol elnök-vezérigazgatójától tízmillió euró kenőpénzt vett át. A Mol ezt rendre határozottan tagadja, ám a horvát bíróság ezt igaznak kimondva első fokon mégis tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert.

Az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen Interpol-körözést, illetve európai elfogatóparancsot léptettek életbe. A magyar hatóságok viszont nem adják ki az elnök-vezérigazgatót, mondván, saját hatáskörben lefolytatott nyomozásuk nem alapozta meg a horvát vádakat. Hernádi Zsolt most mégsem hagyja el az országot. Az Orbán-kormány október elején – összefüggést sejtetve az INA feletti irányítási vita és a büntetőeljárás között – védelmébe vette az elnök-vezérigazgatót. Egyben azt tanácsolta a Molnak, fontolja meg az INA eladását.

Csányi Sándor tárgyalt Zágrábban