Azt nem tudni, mit szólnak a magyar alternatív lakossági energiaszolgáltatók Orbán Viktor kormányfő szeptember végi rádiónyilatkozatához, miszerint az EU ugyan „próbálkozik” az energiaszektoron belüli verseny megteremtésével, de ő személy szerint nem hisz benne. Hisz, nem hisz, tény: most is van verseny a magyar energiaszektorban. Igaz, elsősorban a nagyobb, nem lakossági fogyasztók kiszolgálásáért folyik ádáz küzdelem, de szerényebb árverseny a lakossági fogyasztók kegyeiért is zajlik. A Magyar Telekom áram- és gáz-, az Energetikai Központ és az Elmű-ÉMÁSZ pedig áramszámla-kedvezményt nyújt bizonyos feltételeket vállaló lakossági fogyasztók számára. Ehhez természetesen semmilyen átszerelésre nincs szükség: a vezeték, annak üzemeltetője és a vezetékhasználat díja területenként fix. A fogyasztók az áru eltérő tarifát kínáló „kereskedői” között választhatnak.

A lehetőségeket kétségtelenül az EU harcolta ki Magyarországon is; az átültetésben elévülhetetlen érdemeket szerzett az előző szociálliberális kabinet. A liberalizáció erőltetése ugyan valóban az árak elszabadulásához vezetett, de megjelenhettek olyan alternatív szolgáltatók, amelyek saját kockázatukra a mégoly meglóduló központi áraknál alacsonyabb energiatarifákat ajánlhattak a lakosságnak. Első körben a szép elmélet megint csak csúnya gyakorlatba fulladt: a nyolcszázalékos gázárkedvezménnyel két év alatt kétszázezer lakossági ügyfelet magához vonzó EMFESZ belebukott tisztázatlan pénzügyeibe, majd némely lakossági ügyfelei még horrorisztikus „végszámlákat” is kaptak. A központinál olcsóbb energiát – leginkább áramot – ugyanakkor továbbra is vásárolhat a lakosság.

A Magyar Telekom 2010-ben hirdette meg, hogy különböző távközlési csomagjaik vevői számára 3, 4 és 5 százalékos áram-, illetve 5, 6,5 és 8 százalékos gázdíjkedvezményt biztosít. Tavaly április óta az ország egész területén szolgáltatnak. Kedvezményük most kétszintű: az áramdíjból 5, illetve 8, a gázdíjból pedig 3-5 százalékot engednek. (A tényleges számlakedvezmény ennél rendre kevesebb. Az alternatív szolgáltatók ugyanis csak az áramszámla körülbelül felét, a gázszámlának pedig a nagyjából háromnegyedét kitevő úgynevezett energiadíj mértékében versenyezhetnek. Így egységes gyakorlatuk szerint csak ezt a kedvezménymértéket tüntetik fel. A vezetékhasználati és egyéb fix díjakra a csökkentés nem vonatkozhat, így ez arányosan csökkenti a tényleges számlakedvezményt. A Magyar Telekom esetében tehát az áramszámlán körülbelül 2,5-4, a gázszámlán pedig 2-4 százalékot foghatunk.)

A távközlési társaság kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint jelenleg mintegy százezer áram-, illetve 70 ezer gázpiaci vevőt látnak el a lakosság köréből. Felhasználóik túlnyomó többsége mindkét termék esetében a magasabb kedvezménykategória mellett veszi igénybe szolgáltatásaikat. Noha a november 1-jétől várható díjcsökkentés valamennyi részletét nem ismerik, üzlet- és kedvezménypolitikájukon nem szándékoznak változtatni – szögezik le.

A kérdés igen pikáns. Az alternatív energiaszolgáltatók ugyanis elvileg pont ugyanabból a forrásból veszik az áramot és a gázt, mint a lakossági energiacégek, melyek minden egyes kormányzati rezsicsökkentés ellen azzal tiltakoznak, hogy nincsenek pénzügyi tartalékaik ennek érvényesítésére. Az alternatív szolgáltatók pedig még ehhez képest is képesek kedvezményeket elérni. Az év eleji 10 százalékos rezsicsökkentés után a Magyar Telekom mutatott is némi zavart: azokat a pletykákat, miszerint a rezsicsökkentés után már nem tudnak kitermelni még ehhez képest is többszázalékos kedvezményeket, azzal cáfolták, hogy csak a többi szereplővel azonos feltételeket kérnek. Talán ez a lobbi is vezethette Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető tollát, akinek friss törvénymódosítása megszüntet egy az alternatív lakossági energiaszolgáltatókat kétségtelenül hátrányosan megkülönböztető helyzetet. Január 1-jétől ugyanis többek között úgy csökkent a lakossági áramár, hogy a hagyományos lakossági áramszolgáltatókat saját lakossági értékesítésük után mentesítették bizonyos mennyiségű zöldáram magasabb díjának megfizetése alól. Ezt ellensúlyozandó ugyanakkor a kormány megemelte a cégek által fizetendő zöldáramdíjat. Mivel az alternatív lakossági energiaszolgáltatók a piacon szintén céges vevők, nekik is nőtt ez a díj. Kétségtelen, így az olcsóbb áramot adó alternatívokat a hagyományos szolgáltatókhoz képest még egy pluszdíj is sújtotta. Rogán javaslatára ezt a kört is mentesítették a magasabb zöldáramdíj megfizetése alól. Lapunk számításai szerint így az alternatívok árambeszerzési ára körülbelül 10 százalékkal csökkent. Vagyis ha január óta folytatólagosan képesek voltak tartani a kedvezményeiket, akkor – Rogánnak hála – november 1-je után garantáltan tíz százalékkal alacsonyabb beszerzési ár mellett a csökkentés lekövetése már bizonyosan nem okozhat nekik nehézségeket.

A lakossági áramszolgáltatók piacán tavaly jelent meg a helyi szolgáltató árához viszonyított 4, 6, illetve 8 százalékos (a végszámlában 2, 3 és 4 százalékos) kedvezményajánlattal a cseh hátterű Energetikai Központ Zrt. A januári rezsicsökkentést követően a társaság által biztosított lakossági kedvezmény megmaradt, de 3, illetve 6 (a teljes számlában tehát 1,5 és 3) százalékra csökkent. Valéria Fára Lábadyová, a zrt. vezérigazgatója tájékoztatása szerint jelenleg 20 ezer lakossági ügyfelük van. Ezt a számot igyekeznek növelni: néhány hónapja szolgáltatásuk az egész országban elérhetővé vált, és a közvetlen értékesítésről most az internetes kapcsolattartásra helyezték a hangsúlyt. A vezérigazgató havi 2-3 ezer lakossági átszerződőre számít. A társaság a november 1-jei 11,1 százalékos árcsökkentés után is fenntartja árkedvezményeit – szögezte le Valéria Fára Lábadyová. Arra a kérdésünkre, hogy ezt miként sikerül kigazdálkodniuk, hatékonyságjavítási intézkedéseiket említette. Felvetésünkre úgy fogalmazott: az új törvénymódosítások révén lakossági értékesítésük után kétségtelenül mentesülnek a zöldáramdíj megfizetése alól, ám enélkül, ha nehezebben is, de szintén képesek lennének a kedvezmények biztosítására. Általa költőinek tartott kérdésünkre, miszerint nem könnyít-e a helyzetükön, ha beszerzési áraik a nemzetközi tőzsdei mozgásoknak megfelelően csökkennek, nem kívánt reagálni, mondván, a konkrét beszerzési ár üzleti titok.

A szabadpiac lehetőségei mentén az Elmű-ÉMÁSZ talán kissé furcsa időben, ez év elején, az első rezsivágás után indított alternatív, azaz „fapados” lakossági áramszolgáltatást. Ennek keretében a csak interneten keresztüli kapcsolattartást vállaló fogyasztók díjából 8 (a számlából tehát 4) százalékos árengedményt ígértek. Az Elmű-ÉMÁSZ elnöke ugyanakkor kelt ki a legélesebb hangon a rezsicsökkentés ellen, mondván, szolgáltatásuk már rég veszteséges, amit a 10 százalékos vágás még tovább növel, ami akár a fizetésképtelenség rémével is fenyeget.

Boross Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ szóvivőjének tájékoztatása szerint néhány ezer lakossági ügyfelük vállalta az alternatív áramszolgáltatásukkal járó kedvezményt, illetve kényelmetlenségeket. Felhívta a figyelmet: az elköteleződést is szükségessé tevő szerződések rögzítették, hogy szolgáltatásuk nem tartozik a központi árszabályozás hatálya alá, tehát a csatlakozó vállalja a kormányzatitól esetleg eltérő piaci áringadozás kockázatát. Ennek megfelelően az Elmű-ÉMÁSZ szóvivője egyelőre nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arra nézvést, hogy november 1-je után alternatív áraikban képesek lesznek-e tartani az új központi tarifákhoz viszonyított kedvezményt. Boross Norbert mindazonáltal rögzítette: arra, hogy piaci lakossági tarifáikat ne változtassák a központi tarifával megegyező mértékben, a szerződés szerint joguk van, amit az ügyfél vállalt.