Céges folytatás?
Brüsszeli tudósítónk megkeresésére az Európai Bizottság nem akarta kommentálni a határozatot. Az energiaügyekben illetékes szóvivő azt erősítette meg ismét: a hálózatokhoz való hozzáféréssel, a hálózati tarifaképzéssel, a nemzeti szabályozó hatóságok jogköreivel és a szabályozott vállalkozások jogorvoslati lehetőségeivel kapcsolatban tettek fel korábban kérdéseket. Marlene Holzner emlékeztetett: csak a magyar hatóságok válaszainak értékelése után tud a bizottság dönteni a következő lépésről.
Németh Szilárd tegnapi sajtótájékoztatóján azonban úgy vélte: a motiváció egyértelmű, az EU azért gyakorol ránk nyomást, mert a Fidesz sérti a külföldi szolgáltatók extraprofitját, ezért a közműcégek minden kérését teljesíti. Amellett, hogy erre semmiféle bizonyíték nincs, az előbbi pont – tehát a cégek és a lakosság rendszerhasználati díjának kiegyenlítése – bizonyosan nem az energiacégek kérésére fogant. Ennek oka egyszerű: ha a kormány csökkenti a vállalkozások terheit, az további kiesés a közműcégeknek. Vagyis, ha bárki is kijárta ezt a kérést, akkor bizonyosan nem a szolgáltatók, hanem éppen – ellenérdekelt – céges vevőik, a vállalkozások előszobázhattak.
Ilyen közvetlen, csak Magyarország elleni lobbizás azonban gyakorlatilag kizárt. Az EU ugyanis több mint egy évtizede küzd azért, hogy egy természetes monopolhelyzetű hálózat tulajdonosa ne kivételezhessen egyik vagy másik vevővel mindenféle mögöttes érdekei szerint. Ha ezért bárki is lobbizik, akkor azok bizonyára nagy nemzetközi energiafogyasztók. Noha Magyarországon a helyzet kicsit más – itt nem a hálózat tulajdonosa, hanem a tarifát megállapító hatóság, és nem gazdasági, hanem politikai okokból kivételez egy csoporttal, jelesül a lakossággal –, de az EU nem teheti meg, hogy ezt ne rója fel Magyarországnak, hisz minden más ország kapcsán így tesz. Németh Szilárd tájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kifogásolja a „hatósági” energiaár-képzést is, pedig szavai szerint további 17 állam alkalmaz hasonlót. Ennek okán úgy érzik, az EU ismét kettős mércét alkalmaz, ami ellen tiltakoznak. A valóság ezzel szemben az, hogy az EU mind a 17 tagállam esetében kifogásolja a hatósági energiaár-képzést. Sőt Franciaország és Lengyelország ellen már el is indították a kivételezésellenes szabályok megsértése miatti eljárást.