Erőre kapott a kínai gazdaság
A szeptemberrel zárult három hónapban 7,8 százalékkal volt magasabb a hazai össztermék (GDP), mint egy évvel korábban, s ezzel egy háromnegyedév óta tartó lassulási folyamat végére tett pontot a kínai gazdaság.
A második negyedévben kimutatott 7,5 százalékos bővülés két évtizedes mélypont volt a két számjegyű növekedéshez szokott ország életében. A statisztikai hivatal szóvivője sajtótájékoztatóján pozitív fordulatról beszélt, és a kínai gazdaság alapjainak szilárdságát méltatta. Seng Laijun szerint a beruházások és a belső fogyasztás húzta a GDP-t, előbbi 4,3, utóbbi 3,7 százalékponttal járult hozzá a növekedési adathoz.
Hozzájuk képest negatív meglepetést keltett a külkereskedelem erős hanyatlása, ami összességében 0,1 százalékponttal gyengítette a GDP-adatot. Az exporttal vannak komoly gondok, a szeptemberi kivitel éves szinten 0,3 százalékkal esett vissza, ami merőben szokatlan a kínai áruk felvevőpiacai folyamatosnak hitt bővülése tükrében. Peking gyorsan és hatékonyan reagált az export visszaesésére: infrastruktúra-fejlesztési programot hirdetett, hogy vasútépítésekkel, központi beruházásokkal biztosítsa a foglalkoztatást, megelőzendő a társadalmi feszültségekhez vezető leépítéseket – írja az AP.
A gazdaság javuló teljesítménye enyhíti a pekingi kormányra nehezedő nyomást, hogy az export erőltetése helyett inkább a hazai fogyasztás felfejlesztésére alapozzák a reformpolitikájukat, mégha ez kisebb növekedést is eredményez. Fenntarthatósági szempontból viszont ez lehet a megoldás Kína számára. A cél, hogy a növekedési ütem ne mehessen 7,5 százalék alá. Igaz, Lu Ji-vej pénzügyminiszter júniusban még a 6,5 százalékkal is elégedett lett volna.
Emlékezetes, hogy 2009-ben még 14,2 százalékos volt a GDP-bővülés tempója. A Nemzetközi Valutaalap őszi prognózisában 7,6 százalékos idei növekedéssel számol, míg egyre több elemző szerint az adat jövőre már a hatos számmal kezdődik. A megoldás kulcsa a kommunista pártvezetők kezében van, ők novemberben tárgyalnak majd a gazdasági reformokról, amelynek – elemzők szerint – a piacnyitás és a magánvállalatok támogatása is fontos elemét kell hogy képezze.
