A kormányzati javaslat nem tartalmazza azokat a változtatásokat sem, melyekre a héten Koszorús László fideszes országgyűlési képviselő tett indítványt. Mint megírtuk, a fideszes honatya kivonná a GVH felügyelete alól azoknak a cégeknek a fúzióját, amelyeket a kormány előzőleg nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégnek minősített – vagyis bármelyikét, amit a kormány fontosnak tartana.

A KIM a javaslatában csak a biztosítók, bankok és a vagyonkezelő szervezet számára adna felmentést a fúziók kapcsán akkor, ha ezek legfeljebb egyéves időtartamra szereznek irányítást egy cégben, továbbértékesítési célból. A tárca indoklásában azonban csak azt írja: azért van szükség a módosításokra, mert a hazai és az uniós jogi környezet is döntően átalakult, így fontos ehhez hozzáigazítani a versenytörvényt.

Másfelől a javaslatban helyet kaptak azok a jogintézmények, melyek az utóbbi években kerültek be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) működésébe, ám azt csak nagyon érintőlegesen szabályozza a jelenlegi jogszabály. Rögzítik például, hogy a GVH képviselői kartellügyben bemehetnek az eljárás alá vont cég ingatlanába, járművébe, illetve –ez már létező szokás a GVH gyakorlatában – ehhez a rendőrség segítségét kérhetik, és persze azt is, hogy másolatot kérhetnek a számítógépek adatairól.

Ugyanakkor számos olyan új jogintézményt is bevezetne a kormány, ami mára már elfogadott az európai versenyjogban, ám nálunk hiányzott a törvényből. Így részletesebb szabályokban állapítja meg a GVH a korábban főleg kartelleljárásokban alkalmazott engedékenységi politikáját. Így a kartellt felfedő, a GVH-nak adatot szolgáltató „bűnbánó” cégek jelentkezésük sorrendjében 50-20 százalékig csökkenthetik a bírságukat.

Új elem a nyilvános meghallgatás – ezt akkor tartják majd, ha a szervezet a piacfelügyeleti, illetve ágazati vizsgálatok lebonyolításakor egy piacon túl sok szereplőt talál. A törvény alapján a GVH az eddigieknél jóval keményebben járhat el a hiszékeny fogyasztókat megkárosító „csodagyógyszer”-reklámokkal szemben. Ezentúl ugyanis nemcsak a hirdetőnek, de a reklámot közzétevő orgánumnak is ketyeghet a bírság.