Szezám feltárul a befektetők előtt
A tervek valóban grandiózusak, Jonathan Lu vezérigazgató szerint arra készülnek, hogy 2016-ra megháromszorozzák, azaz 490 milliárd dollárra – a magyar GDP több mint háromszorosára – növeljék az internetes felületükön kötött üzletek összértékét, letaszítva a trónjáról a jelenlegi piacvezetőt, a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncának számító amerikai Wal-Martot.
Az „alkalmazkodsz vagy meghalsz” dilemmára egyetlen elképzelhető választ ismer az Alibaba: és ez az előbbi, vagyis az idomulás, az internetes kereskedési platform egyre intenzívebb használata. Idehaza elképzelhetetlennek, Kínában viszont reálisnak tűnik, hogy öt év múlva a vásárlások 20 százalékát az interneten bonyolítják le, fölöslegessé téve ezzel a drága bevásárlóközpontokat és az időrabló vásárlásokat.
Jelenleg a kínai kiskereskedelmi megrendelések hat százalékát adják le az elektronikus piactereken. És ebben még nincs is benne az a hárommilliárd csomag, amelyekben kínai termékek hagyják el az országot az Amazon- és az eBay-felhasználók megrendeléseinek eleget téve. Jellemző az internetes kereskedelem globális népszerűségére, hogy a mindenben legolcsóbbnak számító Kínában tavaly 5,69 milliárd csomagot adtak postára, és kevesebb belföldi címzett volt, mint külföldi. Az Alibaba a forgalom növeléséhez elosztó központokat épít, gyorsabbá teszi a kiszállításokat, emellett pénzügyi szolgáltatási hálózatát is fejleszti, kedvező hitelkonstrukciókkal serkentve a kínálatában lévő termékek fogyását.
Az 1999-ben alapított Alibaba kezdetben kisvállalkozások piacra lépését, beszállítók egymásra találását segítette, innen fejlődött ki a világ második legnagyobb gazdaságának emblematikus vállalkozásává. Alapítója, az ötlet megvalósításával multimilliárdossá vált Jack Ma bejáratos a pekingi döntéshozók társaságába, a Reuters szerint a miniszterelnök is hallgat a tanácsaira. Nem véletlen, hogy Mának sikerült távol tartania a külföldi versenytársakat az ígéretes kínai e-kereskedelmi piacról, amelynek háromnegyedét ellenőrzése alatt tartja, s ahol cége 2015-ig évi 32-32 százalékos ütemben növeli forgalmát a Bain & Co. piackutató előrejelzése szerint.
A fejlődési potenciál hatalmas, ha azt tekintjük, hogy a kínaiak több mint a fele még csak hírből ismeri az internetet, s ezzel a világháló nyújtotta vásárlási lehetőségeket, és a háztartásoknak csupán 28 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az Alibaba piaci fölénye tekintélyes, de a cég mellett mások is meg tudnak élni, köztük a termékeivel nálunk is ismert Haier háztartásigép-gyártó, s számos kisebb cég, amelyek főként a nagyvárosokban 24 órán belüli házhoz szállítást kínálnak. A rugalmasabb és olcsóbb internetes megrendelés előnyeit kínáló Haier például robbantani tudott, az első féléves internetes forgalma hatszorosára, 103 millió dollárra nőtt, ami akkor is dicséretre méltó teljesítmény, ha ez csupán teljes eladásainak két százalékát adja.
A terjeszkedés szempontjából a szolgáltatások sokszínűsége is fontos. E téren az Alibaba nem áll roszszul, a cég az AliPayen keresztül online befektetési szolgáltatást és hiteleket is nyújt, emellett mobilszolgáltatást, adattárolást, előfizetéses internetes tévéadásokat is kínál előfizetői számára, s Kína legnépszerűbb blogszolgáltatójában, a Sina Weibóban is van 18 százaléknyi részesedése.
A cég tehát a Twitteréhez hasonló izgalmakat kelthet a befektetők körében, amennyiben tőzsdére viszi a részvényeit. Ez pedig már csak idő, s még inkább helyszín kérdése. Az Alibaba a napokban eredménytelenül zárta le tárgyalásait a hongkongi börzével, és sajtóhírek szerint a Wall Street felé veszi az irányt. Nem kis üzletről van szó, ugyanis az internetes kereskedőház tőzsdére kerülő részvényhányada mintegy 15 milliárd dollárt érhet, azaz facebookos nagyságrendet képvisel. Ha csak azt nézzük, hogy az Alibaba nyeresége a második negyedévben az egy évvel korábbi két és félszeresére, 707 millió dollárra nőtt, miközben forgalma 60 százalékkal 1,73 milliárd dollárra szökött, akkor erősen vélelmezhető, hogy hamar szétkapkodják majd a részvényeit.
