Nem lesz forintosítás
Hangsúlyozta: továbbra is intenzíven zajlanak az egyeztetések a bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. Úgy vélte: az álláspontok minden remény szerint közeledni fognak egymáshoz – ha ez nem is megy egyik napról a másikra. Kérdésünkre megismételte a bankszövetség álláspontját, mely szerint a hitelszerződések száma és értéke olyan nagyságrendet jelent (több százezer kölcsönről és több ezermilliárd forintról van szó), hogy a bankszektor nem lehet képes állami részvétel, a kormányzat és a törvényhozás segítsége nélkül kivezetni a devizahiteleket.
A tárgyalások irányáról, a devizahitelek kivezetésének lehetséges módjáról annyit árult el, hogy a kölcsönök egy lépésben történő forintosítása, forinthitelre váltása nincs napirenden. Az ugyanis vagy a forint árfolyamára gyakorolna vállalhatatlan nyomást, vagy a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát csökkentené elfogadhatatlan mértékben, amit az utóbbi már el is vetett. A tárgyalásokon jelenleg egy továbbfejlesztett árfolyamgát típusú megoldásban, vagyis a törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott árfolyam rögzítésében gondolkodnak.
Nyitott kérdés még, hogy az érintettek mekkora terhet vállalnak, illetve, hogy a terhek időben elosztva miként jelentkeznek. A bankok pénztárcája most üres, az utóbbi években a szektor veszteséget termelt, és sajnos nem lesz ez másként idén sem – érzékel tette a helyzetet Kovács Levente.
Korábbi, igaz, most meg nem erősített információnk szerint a bankszövetség egyik a kormánynak még a nyár végén benyújtott javaslata egy „szuperárfolyamgátról” szólt. A devizahitelek törlesztőrészletét rögzítenék, a kölcsönök futamidejét pedig egységesen öt évre csökkentenék. A hitel meg nem fizetett tőkerésze egy forintalapú gyűjtőszámlán halmozódna BUBOR plusz kétszázalékos kamat mellett, ezt kellene a devizahitelek kifutása után, vagyis öt év elteltével elkezdeni törleszteni. A bankok vesztesége ugyan több százmilliárd forint lenne, de a költségek több évre elosztva jelentkeznének.
Ezzel szemben a kormány egy végtelenített, gyűjtőszámla nélküli árfolyamgátban gondolkodik, ami azt jelentené, hogy a devizahitelek törlesztőrészletét egy adott árfolyamon rögzítik, a tényleges és a kedvezményes árfolyam különbségét pedig elengedik. Ez a megoldás azonban, amellett, hogy összességében nagyobb veszteséget jelentene a bankoknak, valószínűleg „fejnehéz” rendszert eredményezne. Bár a veszteség látszólag mindig csak az adott hónapban keletkezik, ez vélhetően csak a hitel kamatrészére lenne igaz, a tőketörlesztés részleges elengedését egyszeri, azonnali értékvesztésként kellene elszámolniuk a bankoknak, ami megrendíthetné a pénzügyi rendszert, súlyos mozgásokat okozva az árfolyamokban is.
Kellően aktívak
– A Magyar Bankszövetség nem tart igazságosnak egy olyan véleményt, amely megkérdőjelezi a bankszektor kellően aktív szerepvállalását a devizahitelezés kérdésének megoldásában – fogalmazott lapunk megkeresésére a nemzetgazdasági miniszter szavaira reagálva Kovács Levente. Varga Mihály a múlt héten adott interjúban azt kifogásolta, hogy a hitelintézetek eddig nem sokat tettek ügyfeleikért. Kovács Levente viszont úgy látja: a bankszektor a válság kezdetétől folyamatosan azért dolgozik, hogy – jelentős veszteségeket is vállalva – megoldást találjon a devizahitelesek problémáira.
