A miniszterelnök beszédében a magyar és a térségi ipar, illetve munkahelyteremtés szemszögéből üdvözölte a beruházást, egyszersmind dicsérte kormánya gazdaságpolitikáját. Számára a magyar gazdaság két pillérét a külföldi működőtőke-beruházások és a „magyar nemzeti tőke” jelenti. Utóbbin a kis- és középvállalkozások mellett a közép-európai szinten is számottevő „nemzetközi magyar” cégeket érti. A kormányfő dicsérte a magyar energiaipar történelmi érdemeit, aminek kapcsán egyszer sem ejtette ki a száján a rezsicsökkentés szót.

Szintén Horvátországnak szóló finom üzenetként volt értelmezhető beszédének utolsó gondolatfutama is. Eszerint a Mol magyar emberek munkája, és a magyar kormány kötelessége, hogy a magyar emberek munkáját megvédje. (Megjegyzendő: a Mol-csoport munkavállalóinak többsége külföldi.) Ezért az, hogy a magyar kormány „kalandosan” tulajdonrészt vásárolt a Molban, immáron nemcsak gazdasági, hanem érzelmi kötelék is. (A magyar állam a Mol legnagyobb, 24,6 százalékos tulajdonosa.) Ha valaki „itthonról vagy külföldről” megkérdőjelezi az érdemeinket, azt a magyar állam nem hagyja szó nélkül – szögezte le. Aki a Mollal szövetséget köt, az egyszersmind a magyar emberekkel is erős szövetséget köt – fűzte hozzá.

A Molnál minden rendben, de zajlik az élet: vannak gondok, megoldandó feladatok is a csoport életében; ám mi jó iparos módjára, felgyűrt ingujjal, leszegett fejjel, megalkuvás nélkül tesszük a dolgunkat – fogalmazott Hernádi Zsolt. Az elnök-vezérigazgató beszédének egyéb fordulatai még ennyire sem közelítettek a témára. A korábbi, a nemzetköziesedést legfontosabbként említő álláspontja itt finomodott: úgy fogalmazott, a Mol egy nemzetközi vállalat, mégis itthon vannak otthon. A tervezett beruházás kapcsán szintén annak munkahely-teremtési szempontjaira hívta fel a figyelmet, mondván a Mol-tulajdonú TVK közvetlenül ezer, közvetve pedig több ezer család megélhetését biztosítja.

Az új üzem 32 munkavállalónak jelent majd megélhetést – ugyanakkor értesülésünk szerint a TVK-tól nemrég a magyar olajvállalat hatékonyságjavítási programja jegyében mintegy 140 dolgozót bocsátott el. Hernádi Zsolt ezen túlmenően felhívta a figyelmet a Mol évi ezermilliárdos adóbefizetésére és arra, hogy évente a magyar GDP 1,4 százalékát állítják elő.

Az eseményen Szentpéteri Csilla zongoraművész és zenekara Erkel-, Rossini-, Brahms- és Monti-átiratokat játszott, miközben az egymás mellett ülő Orbán Viktor és Hernádi Zsolt – információink szerint – kedélyesen beszélgettek. A beszélgetésre elölről ugyanis nem volt semmilyen rálátás sem: a vendégektől diszkréten elkülönített sajtónak a kormányfőtől és az elnök-vezérigazgatótól nem volt módja kérdezni. A biztonsági őrök marcona tekintete pedig afelől sem hagyott kétséget, hogy nemcsak Orbán Viktort, hanem akár Hernádi Zsoltot is megvédenék – még az Interpoltól is.

Mi is épült Tiszaújvárosban?

A TVK új butadiénüzeme 32 milliárd forintból épül, 2015-ben adják át, éves nyereségtermelő képessége 8–15 milliárd forint lehet. A butadién a műanyagipari profilú TVK olefingyártási melléktermékeként keletkező butánból készül. A termék a főleg gumiabroncs-gyártási alapanyagként ismert műgumi fő alkotóeleme. Noha Orbán Viktor szerint a TVK így a magyarországi gumiabroncsgyártás egyik fő beszállítója lehet, információink szerint a butadiént magyarországi műgumigyár híján először exportálják, majd a kész műgumit a hazai abroncsgyárak importálni kénytelenek.

Beárnyékolt avatás. A szimbolikus alapkőletétel – az új gyár makettjének leleplezése – alatt Hernádi Zsolt és Orbán Viktor között a beszédet nem mondó Christof von Branconi, a tényleges kivitelezést végző német Lurgi nevű társaság alelnöke állt