Minden figyelem Amerikára irányul
Az Egyesült Államok központi kormányzatának részleges leállása miatt a szokottnál jóval kevesebb friss amerikai makroadatot publikálnak a héten. Ennek ellenére, pontosabban éppen ezért, így is mindenki a tengerentúlra figyel – mondta Oszlay András, a Takarékbank elemzője. A törvényhozás republikánus és demokrata képviselői nem jutottak egyezségre a Barack Obama elnökhöz köthető társadalombiztosítási reform (Obamacare) finanszírozása kapcsán, ezért az országnak a költségvetési év kezdetekor, október elsején nem volt – és azóta sincs – elfogadott büdzséje, ami a szabályok szerint automatikusan egyes kormányzati funkciók leállásához vezetett.
A tevékenységeket elengedhetetlen és nélkülözhető kategóriába osztják, az utóbbi területen dolgozókat küldte személyesen Obama elnök bizonytalan idejű fizetés nélküli szabadságra. Ez 800 ezer munkavállalót jelent, a teljes közszféra mintegy négy százalékát, a szövetségi alkalmazottaknak csaknem a negyedét. Ők egyebek mellett múzeumok, emlékművek működtetését vagy például az állami adatszolgáltatást biztosítják. Emiatt nem jelenik meg most számos fontos makroadat.
A két legfontosabb statisztikai szolgálat internetes oldalán nincs információ például a GDP alakulásáról, a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak számáról és arról sem, hogy az elmaradt publikációkat mikor pótolhatják. Az egyik szervezet weboldalán rövid közleményben tájékoztatnak, hogy a leállás ideje alatt nem gyűjtenek adatokat, és semmilyen felhasználói igényre nem reagálnak, a másik szolgálat internetes felületét pedig teljesen leállították, úgyhogy az adatbázisokhoz sem lehet hozzáférni – hallottuk Dunai Gábortól, az OTP elemzési központjának munkatársától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy meddig tarthat a rendkívüli állapot. Emellett az Egyesült Államok október 17-én éri el a hatályos adósságplafont (16,7 ezermilliárd dollár), azt követően nem bocsáthat ki állampapírt. Ha így lesz, a kormányzati források október 22. és 31. között fogyhatnak el teljesen. Noha az adósságplafon megemelése és a költségvetés elfogadása – a leállás az utóbbihoz köthető – egymástól lényegében független „feladat” lenne, nagy a valószínűsége, hogy a pártok összekötik a kettőt, és nem megy egyik a másik nélkül.
A várakozások szerint a költségvetésben a legutóbbi évek gyakorlatához hasonlóan csak rövidebb periódusra születhet megállapodás (azaz nem fogadják el a teljes éves büdzsét), amely mindkét oldal szerint legalább hathetes időszak lesz. A legutóbbi, „hasonló” leállás 1995 decemberében tizenhét napig tartott, és bár a korábbi szokásnak megfelelően utólag kifizették az elmaradt béreket, azok már nem hatottak az adott negyedévre. Emiatt az egész évre vetítve 14,2 százalékkal csökkentek a közkiadások, s ez közvetlenül egy százalékponttal vetette vissza a gazdasági növekedési ütemét. (A kormányzati bérköltség a kormányzati kiadások része, ezért a ki nem fizetett bér közvetlenül csökkenti a GDP-t.)
Az adósságplafon és a költségvetés mellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed miatt is figyelnek a befektetők az Egyesült Államokra a héten. A szeptemberi kamatdöntő ülésről készített jegyzőkönyvből talán többet meg lehet tudni annak hátteréről, miért nem csökkentették a havi kötvényvásárlási program 85milliárd dolláros keretösszegét. Ezek után a piac most arra számít, hogy az élénkítőcsomag visszafogása decemberben kezdődhet meg – jegyezték meg a CIB Bank elemzői. Itthon hétfő reggel teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi tartalékok szeptember végi értékét.
Az IMF-hitel törlesztését követően, augusztus végére 30,6 milliárd euróra csökkent állomány az elmúlt hónapban körülbelül kétmilliárd euróval emelkedhetett az uniós források beérkezésének köszönhetően. Érdemes megjegyezni, hogy ha a kormányzat az ősszel sikeres devizakötvény-kibocsátást hajt végre, akkor év végére az IMF-hitel törlesztése előtti szint környékére emelkedhet a tartalék – ezzel párhuzamosan pedig az államadósság GDP-arányos szintje is meghaladhatja a tavaly év végi szintet.
A héten publikálja a Központi Statisztikai Hivatal a szeptemberi inflációs adatokat, a pénzromlás üteme a várakozások szerint a múlt havihoz hasonló mértékű lehet. A fő kérdés az, hogy a dohánytermékek árrésének növelése, illetve törvényben rögzítése megjelent-e már az árakban, továbbá hogy a tranzakciós adó megemelése miként hatott a pénzügyi szolgáltatások költségére. Fontos még az is, hogy a jó mezőgazdasági idény mennyiben befolyásolta az élelmiszerárak alakulását. Figyelembe véve a rezsicsökkentés harmadik hullámát, az infláció a jövő év elején egy százalék körül érheti el mélypontját.
