A novembertől várható újabb rezsicsökkentés kapcsán jelezte: lakossági energiaszolgáltatásuk minden üzletága veszteséges. Az elmúlt öt év során 28 milliárd forint veszteséget szenvedtek el, a januári tízszázalékos rezsicsökkentés 2015-ig 35 milliárdos hiányt okoz. Ehhez képest az állam „business class” szintű, Európában is szokatlanul magas szolgáltatási színvonalat vár el tőlük.

Ez egy olyan citrom, amit nem lehet tovább facsarni, a magunk részéről elmentünk a falig – fogalmazott. A nonprofit közszolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati felvetések kapcsán közölte: meglátása szerint a kabinet által pontosan soha körül nem írt „extraprofit” a befektetett tőkének két számjegyű megtérülését jelentené, míg ők 6-8 százalékon állnak.

Ehhez képest nekik az állami Magyar Villamos Művektől a piaci árnál több mint tíz százalékkal drágábban kell a lakossági áramot megvásárolniuk. Az energiaszolgáltatók néhány évig talán el tudnák viselni a veszteséges működést, de ehhez jövőképre, hosszútávon kiszámítható szabályokra, egyeztetésekre lenne szükség, aminek a legutolsó lehetséges időpontja a 2014-es választások utáni időszak.

Szerinte nem az energiaárakkal van a probléma, hanem azok megfizethetőségével. Noha az EU-csatlakozás időszakában mindenki arra számított, hogy a magyarországi bérek lassan beérik az uniós átlagot, a különbség azóta csak nőtt. Erre megvannak a javaslataik, például a rászorulók támogatása, de ezeket a kabinet nem hallgatta meg. Úgy érzik, ezen a pályán már nem a másik félnek fúj a bíró, hanem játék közben változnak gyökeresen a szabályok.

Eric Depluet többször említette, hogy ilyen megtérülés mellett a befektetők egyszer csak „elmehetnek”. Arra a kérdésre azonban, hogy folytatnak-e értékesítési tárgyalásokat, úgy fogalmazott: ők nem gyarmatosítani jöttek ide, az E.ON-t 1995-ben meghívták az országba. Azóta a cégek magyar munkatársaival együtt jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, melyet az áramszüneti, hibaelhárítási, ügyfélszolgálati mutatók egyértelműen bizonyítanak.

Ha egy demokratikusan megválasztott kormány már nem szeretné itt látni a befektetőket, le kell ülni tárgyalni, de ajándékként nem adják a több százmilliárdért fejlesztett vagyonelemeiket. Csiba Péter, a GDF Suez vezérigazgatója úgy fogalmazott, már nem számolják az őket váratlanul érő szabályváltozásokat. Úgy vélte, az energiaárakat hosszú ideig nem lehet a határon megállítani. A probléma a tarifák megfizethetősége, amin nem változtat, hogy a társaságok magán- vagy állami tulajdonúak, utóbbinál legfeljebb a költségek egy részét az adófizetők állják.

Úgy vélte, a helyzet a beruházások jelentős csökkentését okozta. Emiatt számos beszállítójuk tönkremegy, munkahelyek vesznek el. Két tucat európai főváros közül Budapesten a második legolcsóbb a lakossági gáz – tette közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A gáz csak a román főváros lakói számára olcsóbb e körben. A vásárlóerőhöz képest mért 13. helyezés alapján szintén az alsó-középmezőnybe tartozunk. Nálunk könnyebb a gázt kifizetni Bécsben, Berlinben, Dublinban, Amszterdamban, Párizsban, Bukarestben, Brüsszelben, Londonban és Luxemburgban.

Áram tekintetében a helyzet kissé kedvezőtlenebb: augusztusban Budapest a fővárosok közül a hatodik legolcsóbbnak számított, alacsonyabb nálunk Helsinki, valamint Varsó, Zágráb, Bukarest és Belgrád áramára. A fizetésekhez képest Budapest már az ötödik legrázósabb: csak Berlin, Prága, Lisszabon, Bukarest lakossága nyögi nehezebben az áramszámlát. Egy kétkeresős háztartás esetében a gáz- és áramköltségek viszont már aggasztóak: csak Bukarest lakói élik meg nehezebben a háztartási energiaköltségek kifizetését.