A kormány saját maga zúzza porrá a sukorói védekezését

Ötmilliárd forintba már bizonyosan belekerült az adófizetőknek az a módszer, ahogyan a kormány le akarja zárni az úgynevezett Álomsziget-beruházást. Ráadásul ezzel megalapozzák a sukorói befektetőkkel folytatott, Washingtonban zajló választott bírósági per elbukását is, ami további tízmilliárdokba kerülhet.

„Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, hivatali visszaélés” – ez áll abban a közleményben, amit Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos adott ki 2010-ben arról, hogy az Álomszigettel kapcsolatban feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Nem egészen három év alatt alapvetően megváltozott a kormány hozzáállása: egy szeptember huszadikán kelt kormányhatározat ugyanis ötmilliárd forintot rendel kifizetni annak a befektetői csoportnak, amelynek legismertebb tagja a londoni és izraeli tőzsdén jegyzett Plaza Centers. Ez az izraeli Motti Zisser és cége, az Elbit Imaging érdekeltsége. Négymilliárdért a Hajógyári-szigeten található ingatlanokat vásárolja vissza az állam, egymilliárdba pedig az kerül, hogy lezárják a 2008-ban kötött kaszinókoncessziót.

Ez kérdések sokaságát veti fel. Az állam 2003-ban a sziget 32 hektáros csücskét 4,6 milliárd forintért adta el, majd miután kiderült, hogy ennek része a védettség alá tartozó Hadrianus-palota is, ezért azt 1,03 milliárdért visszavásárolta. Vagyis a befektetőknek 3,6 milliárdba került az ingatlan, amit közben hasznosítottak is, a céges beszámolók szerint évi több százmillió forintot kasszíroztak az ingatlanok bérbeadásából.

– A befektetés az elmúlt tíz évben nagyjából megtérült – véli blogjában Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetője, akit a Sukoró-ügy kapcsán hűtlen kezeléssel vádol a Központi Nyomozó Főügyészség, amely az Álomsziget ügyében nem talált bűncselekményt. Ámbár nem kizárt, hogy előbb-utóbb újra a látókörükbe kerül az ügy, igaz, ezúttal azért, mert fölmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja. Nem tudni ugyanis, hogy készült-e a telkek jelenlegi értékét megállapító értékbecslés a kormányhatározat kiadása előtt. Ez ugyanis igencsak kívánatos lett volna.

A válságot követő ingatlanpiaci folyamatok, valamint az ingatlanhasznosításnak kormányhatározatban is rögzített célja – közparkot akarnak kialakítani – semmiképpen sem indokolja, hogy a telket tíz százalékkal magasabb áron vásárolják vissza, mint amennyiért egykoron eladták. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, készült-e értékbecslés, de nem közöltek részleteket arra hivatkozva, hogy a tranzakció még nem zárult le. Azt sem tudni, hogy tárgyaltak, illetve megállapodtak-e a befektetőkkel. Végül azt sem, hogy megpróbálták-e behajtani a befektetőkön azt a bő kétmilliárd forintot, amit a koncessziós szerződés értelmében fizetniük kellett volna.

A koncessziót nyerő cég vállalta ugyanis, hogy 2012. július 1-jétől évi egymilliárd forint koncessziós díjat fizet. Ha mégsem fizet, vagy a projektet nem valósítja meg, a szerződést az állam egyoldalúan felmondhatja. Egy 2009-es módosítás szerint, ha fizeti a díjat, akkor a beruházás befejezésének határideje 2015-re csúszhat, de 600 millió forint késedelmi kötbért kell fizetni az államnak – derül ki a lapunk által megismert szerződésből. Mivel egyetlen kapavágás sem történt, az állam jelenleg másfél évi koncessziós díjat és kötbért követelhet a befektetőn, 2,1 milliárd forintot. Hogy miért kerül mégis egymilliárd forintjába az államnak a koncesszió lezárása, komoly kérdés.

Az ügy pikantériája: a King’s Citynek hívott, Sukoróra tervezett projekt ügyében zajló perben a nemzetközi választott bíróság előtt a kormány épp azzal érvel, hogy a régióban bárhová vihették volna a kaszinót a befektetők, vagyis az üzletüknek nem az tett keresztbe, hogy egy állami szerv hibájából végül nem lett az övék a kiszemelt terület. Az Álomszigetet érintő kormányhatározatban viszont az a hivatalos indoklás, hogy a telkek állami visszavásárlásával ellehetetlenül a koncessziós szerződés, hiszen az arra az ingatlanra szólt.

Ez szakértők szerint csúsztatás, hiszen a koncessziós szerződések azonos feltételeket támasztanak. Magyarul: a kormány úgy ad milliárdokat az Álomsziget befektetőinek, hogy mindeközben a washingtoni védekezését zúzza porrá. A sukorói befektetők ugyanis azért követelnek százmilliárdot az államon, mert állításuk szerint az nem jóhiszeműen és tisztességesen járt el velük szemben, ellehetetlenítette a beruházást, és ezzel kárt okozott nekik. A kormányhatározat alapján nehéz lenne bizonyítani az ellenkezőjét.

A kormány közparkot álmodik a Hajógyári-szigetre
A kormány közparkot álmodik a Hajógyári-szigetre
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.