Miután bebizonyosodott, hogy az Interpol a horvát hatóságok kérésének eleget téve felvette körözési listájára Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, az Országos Rendőr-főkapitányság pedig megkapta a horvát kollégáktól az európai elfogatóparancsot, az ügyben eddig jobbára hallgató magyar kormány is elérkezettnek látta az időt, hogy megszólaljon. 

Közleménye szerint kormányülésen döntötték el, hogy a magyar állam, mint a Mol legnagyobb tulajdonosa, felkéri a vezetőséget: vizsgálja felül a csoport portfólióját, és adott esetben készítse elő a tulajdonában lévő INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére. Az igazságügyért felelős minisztert pedig utasították, vizsgálja meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A külügyminiszter lemondja mai részvételét a dubrovniki energia-csúcstalálkozón.

Ez jelentős változás az Orbán-kormány politikájában. Eddig szinte soha nem fogalmaztak meg nyilvános véleményt sem a téma kapcsán, sem a Mol legnagyobb – 24,6 százalékos – tulajdonosaként. Az utolsó emlékezetes nyilatkozatot 2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök tette, mondván: a magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja, hogy nem járul hozzá a Mol INA-ról kötött szerződésének semminemű módosításához. Hernádi Zsoltról, akivel gyakran látni futballmérkőzéseken együtt szurkolni, akkor úgy vélte: „a vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, tisztázásuk a bűnüldöző szervek feladata”. A tegnapi közlemény világossá teszi, a magyar kabinet is lát összefüggést az INA feletti irányítás gazdasági vitája és a Mol-vezér ellen indított horvát büntetőjogi hajtóvadászat között. A „gazdasági eszközökön kívüli nyomásgyakorlást” elfogadhatatlannak tartják.

A Mol álláspontjához hasonlóan rögzítik: a cég maradéktalanul teljesítette az INA 2009-es irányítási szerződésében vállalt kötelezettségeit, az elmúlt években közel hárommilliárd eurót (900 milliárd forintot) fektetett be. A horvát fél viszont kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tett eleget.

Ezután a kabinet közleményében igyekszik különbséget láttatni a magyar kormány külföldi energiabefektetőkkel szembeni lépései és a horvátok hasonló politikája között. A magyar kormány felfogása szerint az államnak joga van eldönteni, mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni, vagy egy tevékenységet államiként folytatni – szögezik le. Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket. De ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja – fogalmaznak, példaként tekintve az Orbán-kormány külföldi befektetőkkel kapcsolatos bánásmódját. Létezik kulturált módja az elválásnak – írják. A magyar kormány számára elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, s kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást. Ez ellen, illetve az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek – fogalmaz a kormányközlemény. (Magyarországon kétségkívül nem indult büntetőeljárás energiabefektetők vezetői ellen, az Orbán-kabinet ugyanakkor számos vélemény szerint szabályozási eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni az energiatársaságokat azért, hogy aztán „nullaközeli” vételáron visszaszerezze azokat.)

Az INA esetleges eladására vonatkozó kormányfelkérésre a Mol nem reagált. Az Interpol-körözés hírére reggel kiadott közleményük – a védekezésül eddig előadott jogi érvek megismétlése mellett, korábbi információinkat megerősítve – közölte: Hernádi Zsolt mostantól nem utazik külföldre. Ez azonban véleményük szerint nem akadályozza elnök-vezérigazgatói teendői teljes körű ellátásában.

A Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol körözési listáján