Igencsak gondolkodnak a Pető Intézet ingatlanainak hasznosításán
„Tegnap felhívtam dr. Nagy Zoltán urat, és áttekintettük a szóban forgó portfólióval kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket.” Így kezdődik az a lapunk birtokában lévő levél, amelyet egy ingatlan-adásvételre és -értékbecslésre szakosodott cég adott fel tavaly februárban. A levél címzettje a kormány által létrehozott, a kormánypárt bizalmi embereivel feltöltött Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. volt, amelyet többek között a Pest megyei kormányhivatal vezetőjének főtanácsadója, Makk Ádám és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, Rétvári Bencének a gyerekkori barátja és diáktársa, Csuka Pál neve fémjelez.
Az idézetben említett Nagy Zoltán korábban az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) utolsó, Gyurcsány Ferenc által menesztett főigazgatója volt. Most a Pető felügyelőbizottsági tagja. A levél öt opciót vázol fel, kezdve onnan, hogy a Pető Intézet továbbra is a helyén marad, és nonprofit alapon működik, egészen odáig, hogy a Kútvölgyi úti ingatlant elcserélik „valami másra”. A kormány tagadja, hogy bármi szándéka lenne a Pető épületeivel – a humántárca egy képviselői kérdésre adott válaszában is cáfolja ezt –, ám a dokumentumból az is kiderül, hogy az ingatlanok sorsáról töprengők kifejezetten az OPNI példáját tekintik irányadónak. Az OPNI bezárását a jobboldal rendre az előző egészségügyi kormányzat legfőbb bűnei között emlegeti, azt állítva: az OPNI-t azért zárták be, hogy az épületvagyont „lenyúlják”. Az OPNI ingatlanát azóta sem adták el – Budapest egyik legértékesebb területén pusztul.
De térjünk vissza a Pető Intézethez. „Amit most átküldünk, az a legalacsonyabb és nyilvános fórumokon is vállalható minimális értéket tartalmazza” – így fogalmaz a levél, amely szerint az előbbi megkötéssel (vagyis hogy ez a lehetséges és még éppen törvényes minimum) 4,745 milliárd forint a Pető Intézet Kútvölgyi úti ingatlanainak (összesen 44 ezer négyzetméternyi telek és 20 ezer négyzetméternyi felépítmény) piaci értéke.
Az ingatlanértékelő jelentés összefoglalója szerint a legértékesebb, a Kútvölgyi út 6–8. számú ingatlanon 16 570 négyzetméternyi telekről, illetve nettó 11 860 négyzetméternyi jó vagy közepes állapotú, részben felújítandó épületről van szó, vagyis a becslők az épületek kapcsán 370 ezer forintos négyzetméterárral számoltak (ez arrafelé egy felújítás előtt álló szocreál kockaházi lakás négyzetméterárának felel meg). A dokumentum legelőnyösebb lehetséges hasznosítási módként a „luxus/profitalapú VIP-kórház” funkciót jelöli meg.
Szó van ezenkívül a szövegben egy további, csaknem 19 ezer négyzetméteres beépítetlen telekről is a Kútvölgyi út túloldalán (eredetileg a Pető új szárnyának felépítésére szánták), azt VIP-szanatóriumként és wellness központként lehetne a legjobban hasznosítani. Ezt 850 millió forintra értékelték az értékbecslők, ami nagyjából 45 ezer forintos négyzetméterárat jelent (összehasonlításul: a közelben egy 2500 négyzetméteres telket 184 millió forintért, vagyis közel 74 ezer forintos négyzetméteráron kínálnak).
Az ismeretlen címzettnek küldött levél szerint az ingatlanügyletből akkor lehet a legjobban kijönni (a becsült érték 130-150 százalékát elérve), ha a Petőt kiköltöztetik, és a Kútvölgyi úti komplexumot kiürítve tiszta helyzetet teremtenek az esetleges beruházó számára. Maga a szöveg is utal rá, hogy a tényleges érték az épületegyüttes majdani funkciójától, illetve „a rendelkezésre álló vagy vélt finanszírozási bázistól” függ, azaz egy tőkeerős és konkrét fejlesztési elképzelésekkel rendelkező befektető számára akár az itt vázoltnál sokkal többet is érhet a Pető Intézet székhelye.
Egy jóval korábbi, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1997–98-as vizsgálatáról készült jelentés szerint ugyanakkor az egykori fenntartó Pető András Alapítványnak egyáltalán nem az ingatlanok jelentették a legfőbb vagyontárgyát. E ponton érdemes megjegyezni, hogy Semjén Zsolt javaslatára az alapítványból nonprofit kft.-t csináltak, ami lehetővé teszi, hogy az állam, ha akarja, megfossza ingatlanaitól a Petőt.
A tizenöt évvel ezelőtti ÁSZ-vizsgálat akkor alig egymilliárd forintra tette az ingatlanvagyon forgalmi értékét (ebben nem szerepelt a fentebb említett beépítetlen telek), a Pető-módszert viszont (amelynek „szerzői jogaival” az alapítvány rendelkezett) mintegy 13 milliárd forintra értékelte. Ugyanerről 1990. január 1-jén az Arthur Andersen and Co. is készített értékbecslést: ebben 120,5 millió dollár szerepelt, ami mai áron nagyjából 26 milliárd forint lenne. A módszer ugyanakkor bizonyos mértékig összefügg a speciálisan erre a célra (a mozgássérültek fejlesztésére) kialakított ingatlanokkal: egy iskolai tornateremben ugyanezt a munkát nem lehet elvégezni.
Annak idején nem véletlenül találták ki az alapítványi formát, a Pető ugyanis rengeteg külföldi támogatást csatornázott be a saját működésébe, és tudomásunk szerint ez a mai napig így van. Lennie kell valahol egy 1,7 millió fontot, illetve annak a kamatait tartalmazó számlának is – a pénzt Nagy-Britanniától kapta adományként a Pető a tervezett új épületszárny felépítésére. Jellemző példa, hogy az említett ÁSZ-jelentés szerint 1995-ben 275,7 millió forint, 1996-ban 390,1 millió forint, 1997-ben 454,9 millió forint költségvetési támogatást kapott, miközben ’97-ben külföldiektől összesen 432,7 millió forint bevételt szerzett az intézmény. Az idézett, bő másfél évtizeddel ezelőtti számok abban az összefüggésben is tanulságosak, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében – az ott folyó képzés normatíváin felül – 92,4 millió forint szerepel támogatásként, amit igen könnyű az intézmény kiszárításaként, ingatlaneladásra kényszerítő kormányzati taktikaként értelmezni.
