Húsáfára jöhet a luxusadó
A nemzetgazdasági miniszter a közrádiónak nyilatkozva beszélt arról kedden reggel, hogy a kabinet szerdán tárgyal az adótörvényekről, és a luxusadó is a terítéken szerepel. Részleteket ugyan nem mondott, ahogyan a hús áfájának tervezett csökkentéséről sem árult el sokat a költségvetés hétfői benyújtásakor, de helyette beszélhetnek a számok. A miniszter ugyanis hétfőn azt mondta: a bevételi terveket nem módosítják a kormánydöntések. Miután a hús áfájának csökkentése tízmilliárdokba kerülhet (attól függően, hogy az öt- vagy a 18 százalékos sáv lehet-e a nyerő, és milyen termékkörre vezetik azt be), az a kérdés, hogy ezt már eredetileg betervezték-e a számokba. Első ránézésre igen, valójában azonban nem.
A kormány 2,4 százalékos infláció mellett a lakossági fogyasztás kiadásainak 1,9 százalékos bővülésével számol, a kettőből pedig hozzávetőlegesen 4,3 százalékos áfabevételi többlet adódna. Ehhez képest viszont az idei tervszámnál csak 1,6 százalékkal magasabb a jövő évi áfabevételi terv – ez alapján van tér húsáfát csökkenteni. A probléma viszont az, hogy az idén – az alacsonyabb infláció miatt – nem jönnek úgy az adóbevételek, mint ahogy korábban tervezték.
A legnagyobb hiány az áfánál van. Ha minden úgy megy, ahogyan az első nyolc hónapban, akkor mintegy 260 milliárd forinttal lehet kisebb a bevétel. Ha a várható bevételekre számoljuk a jövő évi tervet, akkor brutális, 11,4 százalékos növekedés adódik. A növekményből azonban a kormányzat mintegy 180-190 milliárdot a pénztárgépek adóhivatali összeköttetésének tud be, a költségvetés indoklásában is hivatkozik (számok nélkül) erre a tételre. Ezt is mérlegelve: a jövőre számolt áfatöbblet 4,3 százalékos lesz – pont megfelel a fogyasztás növekedéséből és az inflációból származó többletnek.
Mindez annyit jelent: az áfabevételből nem engedhet a kormány. Így ha szeretné a hús áfáját csökkenteni, a kiesést máshol pótolnia kell. A pótlásra szolgálhat a luxusáfa, amit Orbán Viktor kormányfő már megpróbált az európai uniós tisztségviselőkön is átvinni, de ebben a harcban elbukott. Az eredeti terv szerint a nagy értékű gépkocsikra és az ékszerekre kivetett 30-35 százalékos áfát a szakértők szerint a kiszemelt cikkekre kivetett extraadóval lehetne pótolni. Ez nem ütközik az uniós jogba.
Jellemző, hogy a nemzetgazdasági miniszter is luxusadótervről beszélt, meg arról: a kormány szeretné a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást terhelőkre terelni a hangsúlyt. Ez az intézkedések szintjén megvalósul ugyan, a bevételekben azonban továbbra is a munkajövedelmeket terhelő elvonásoké lesz a fő szerep. Az szja-ból és az egyéb bérhez kapcsolódó terhekből (járulékokból és adókból) jövőre több mint 5 ezer 403 milliárd forintot szed be az állam – majdnem annyit, mint minden más adóból összesen. A fogyasztást terhelő adókból (ebben az áfa mellett a jövedéki adónak is nagy szerepe van) összességében ennél ezermilliárd forinttal kevesebb folyik be.
Ehhez képest nem jelentenek óriási engedményeket a gyermekeseknek adott kedvezmények, és a Start-programok sem. Varga Mihály az MTI-nek azt nyilatkozta kedden, hogy 2014-től a családi kedvezménynek a személyi jövedelemadóból igénybe nem vett része járulékkedvezmény formájában érvényesíthetővé válik az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is. Ez 45-50 milliárd forint költségvetési kieséssel jár. A családi kedvezmények összesen évente egyébként már jelentősebb összeget, 230 milliárd forintot hagynak majd a családokkal.
A változással a családi kedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára növekszik. A kétgyermekes családok havi bruttó 60 ezer 606, a háromgyermekes családok havi háromszázezer, a négygyermekes családok pedig havi négyszázezer forint bruttó jövedelem fölött tudják majd teljes egészében igénybe venni a kiterjesztett kedvezményt.
Varga szavai szerint jövőre illetékkötelezettség-mentes lesz a házastársak egymás között bekövetkező vagyonátszállása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés is. Az élete első lakását megszerző pedig – életkorától függetlenül – 2014-től automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehet igénybe.
Kedvező változás lesz, hogy a regisztrációs adózás területén megszűnik a papíralapú adóigazolás, így egyszerűsödik a gépjárművek forgalomba helyezése. Ezen kívül az új rendelkezésekben 2018. december 31-ig meghosszabbítják a gabonakereskedelemre érvényes fordított áfaszabályokat is (ezek a csalók kiszűrését szolgálják).
Félévkor tartotta a hiányt a kabinet
Nem állt annyira rosszul az államháztartás az első fél év végén, mint gondolni lehetett volna. A KSH tegnap tette közzé az uniós elszámolású kimutatásokat, amelyek ugyan lassabban készülnek mint a havi költségvetési jelentések, de teljesebb képet adnak az állami hiánycél teljesüléséről. Ez alapján a deficit a GDP 2,6 százalékát tette ki (az első negyedévben még 3,7 százalékon állt a mutató). Más kérdés: a hiány nagyobb volt, mégpedig a GDP 0,4 százalékával az egy évvel korábbinál (holott az év végére elvben pont ugyanúgy kéne állni). Ennek az oka, hogy a bevételek 6,1, a kiadások viszont 6,9 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Utóbbi esetében azonban a rendkívüli tételek vitték a legtöbbet: sokat költött az állam az elektronikus útdíj bevezetésére és az árvízi védekezésre.
