Az illetéket ugyan a bankok fizetik meg ügyfeleik tranzakciói után, ám azt jórészt tovább is hárítják rájuk. Az új teher januári bevezetése óta a pénzintézetek egy része költséget számít fel az addig egységesen ingyenes kártyahasználat után, míg mások a bankkártyák éves díjának emelésével kompenzálják terheiket. Amennyiben a kártyás vásárlás januártól illetékmentes lesz, a bankok csökkenthetik a díjakat, illetve újra ingyenessé tehetik a plasztikos fizetést. Mivel a készpénzfelvételt is sújtja illeték, annak mértéke ráadásul augusztus óta a duplája annak, mint amennyit a kártyahasználat után vetnek ki, az illetékmentesség jelentős lökést adhatna az elektronikus fizetések terjedésének. Csakhogy az utóbbi hetek nyilatkozatai alapján a Fidesz-frakció ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy az ügyfelek januártól havi egykét alkalommal ingyen vehessenek fel készpénzt a bankautomatákból. Lapértesülések szerint a pénzintézetek az átlagbérnek megfelelő összegig, jelenleg mintegy 150 ezer forintig nem számíthatnának fel semmilyen költséget. Amennyiben a Fidesz-frakció átnyomja javaslatát a parlamenten, azzal lenullázhatja az illetékmentes kártyás fizetés kedvező hatásait.

A januártól bevezetett, összességében a kártyahasználatnak kedvező tranzakciós illeték eddig nem hozott számottevő változást a fizetési szokásokban. Az MNB adatai szerint az első fél évben a plasztikos vásárlások száma 13, az értéke tíz százalékkal nőtt tavalyhoz képest, ám ez megfelel az utóbbi évek tendenciájának. Előbbi 2012-ben 15, utóbbi 13 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. (H. B.)