Zöld jelzés a fekete kutaknak?
A szervezet szerint a tervezett változtatás „egy a vízgazdálkodási szakmához nem értő mezőgazdasági lobbi túlterjeszkedési kísérlete”.
Az emlegetett agrárlobbi vezetői név szerint is azonosíthatók, hiszen a szóban forgó jogszabály-módosítást Győrffy Balázs és Jakab István fideszes országgyűlési képviselők, az agrárkamara, illetve a Magosz elnökei kezdeményezték. A honatyák előtt heverő előterjesztés fő célja, hogy a lehető legegyszerűbbé tegye a legfeljebb 50 méter mélységű, a talajvizet mezőgazdasági célú öntözésre használó kutak létrehozását. A tervezett változtatással a vízügyi hatósági eljárás jócskán egyszerűsödne, így például a kútfúrás megrendelőjének elegendő lenne utólag bejelentenie az építést.
– A beígért könnyítéssel az állam beismerné, hogy a hatóságok nem tudták betartatni a jelenleg érvényben lévő előírásokat – állítja Kumánovics György, az MVE elnöke. A jogszabályok ugyanis most azt írják elő, hogy valamennyi kútfúráshoz előzetesen engedélyt kell kérni a települési jegyzőtől vagy a vízügyi hatóságtól. Kumánovics György elismeri, hogy a jelenlegi eljárás túl drága, az engedélyeztetés költségei elérik a kútépítés árának 10-20 százalékát, de az előírt kútdokumentálással együtt annak 90 százalékát is.
–Részben ez az oka annak, hogy az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt az illegális kútfúrások aránya: míg 1992-ben 20 százalék körül mozgott, 2000-ben már nagyjából a kutak felét engedély nélkül építették, 2010-ben pedig a 90 százalékuk feketén készült el – mondja. – Ez azt jelenti, hogy az évi ötezer kútfúrásból alig 500-ra van engedély. Az egyesület többször is kezdeményezte, hogy a jegyzők és a vízügyi hatóságok rendszeresen ellenőrizzék a kutakat, de a tapasztalataink szerint erre nincs sem akarat, sem kapacitás. Attól tartunk, a tervezett változtatással zöld jelzést kapnának a kontárok.
Kumánovics György szerint az előzetes engedélyeztetést nem lenne szabad megszüntetni, igaz, a kisebb kutak kategóriájában lényegesen olcsóbbá lehetne tenni. Ezzel együtt a hatósági eljárást fel kell gyorsítani, az engedélyek kiadását 15-20 nap alá szorítani. Mint mondta, engedélyeztetés hiányában a kútfúrással érintett talajvizekről nem lesz információ, miközben épp a talajvíz pótolhatja a mélyebb rétegekben lévő vizeket. „Sok vízkivételről nem lesz adatunk, mint ahogy a szennyezésekről sem. Így nem lehet érdemben gazdálkodni a vízkészletekkel” – tette hozzá.
Győrffy Balázs szerint a kútfúrók szakmai szervezete félreérti a szándékaikat. „Épp a jelenlegi káosz felszámolása a célunk. Terveink szerint az állam lemondana a kútfúrások engedélyeztetési eljárásából befolyó bevételről, cserébe a gazdálkodók hároméves moratóriumot kapnának arra, hogy utólag, szankció kiszabása nélkül bejelentsék a hatóságnál a már elkészült létesítményeket.
A későbbiekben az újonnan fúrt kutaknál is elég lenne az utólagos bejelentés. Ennek az elmulasztását viszont a hatóság érdemi szankcióval sújthatná. Azt reméljük, hogy a legálisan és a feketén fúrt kutakról legalább utólag összeállítható lesz egy olyan adatbázis, ami a valós képet tükrözi – közölte az agrárkamara elnöke. Győrffy hozzátette: az előterjesztés szerint a vízbázisok védelme érdekében megmaradna a lehetőség, hogy a hatóság indokolt esetben utólag korlátozhassa vagy megtilthassa a vízkivételt egy adott kútból.
Kumánovics György viszont attól tart, az utólagos bejelentési kötelezettség nem hozna áttörést, mivel a gazdák nem kockáztatnák meg, hogy a hatóság eltömesse a már működő kútjukat.
Kontárok
Az illegális kútépítéssel nem csak az engedélyeztetési eljárás miatt vannak problémák. Sokan irreálisan olcsón végzik el a munkát, amivel versenyhátrányba kerülnek a szabályokat betartó kútfúró vállalkozások. A legális fúrások ára egy 50 méter mély kút esetén méterenként 15-20 ezer forint körül mozog, ám a feketén dolgozók méterenként 5 ezer forintért is bevállalják az építést. Ezt csak úgy tudják megtenni, hogy engedélyeztetés nélkül, rossz minőségű anyagok használatával szakszerűtlen kutat készítenek, és számla nélkül végzik el a munkát. (Cs. P.)
