Újabb teljesíthetetlen határidő
A NAV lapzártáig nem válaszolt kérdéseinkre, az utolsó, adóhivataltól kapott információ még azt mutatta, hogy 187 ezer kereskedő teljesítette regisztrációs kötelezettségét, miközben a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) származó becslések 250 ezer körülire tették az átállás első ütemében érintett kasszák számát.
Ha igaz is, hogy sokan nem rendeltek gépet, annak oka nem csak a kereskedők renitens magatartásában keresendő. Sokan azért sem veszik komolyan a NAV ismételt figyelmeztetéseit, mivel a hatóságok eddig is számos alkalommal halasztották el az online átállás időpontját, ráadásul most is betarthatatlan követeléseket írnak elő. Például a NAV ellenőrei csak olyan visszaigazolást fogadnak el, ahol a forgalmazó konkrét dátummal megjelöli, mikorra szállítja le a pénztárgépet, vagy üzemeli be azt.
De alig akad forgalmazó, aki így igazolja vissza a megrendelést, hiszen maga sem tudja, mikor tud majd szállítani – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a forgalmazók nem merik bevállalni annak a kockázatát, hogy késedelmes teljesítés miatt kártérítési igénnyel léphessen fel a kereskedő, vagy elálljanak az üzlettől. Márpedig a sorozatgyártás a piaci információk szerint egyik gép esetében sem indult el. A mai napig 18 forgalmazási engedélyt állított ki a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, mégis alig akad boltos, aki élőben is látott volna pénztárgépet, amelyet megrendelhet.
A 18 engedély mindössze öt típust takar, ebből három bizonyosan ugyanannak a lengyel cégcsoportnak a terméke. Vagyis nyilvánvalóan az áruk is hasonló (120–170 ezer forint között alakul), tehát egyelőre kétséges, milyen verseny alakult ki a piacon. Egyes vélemények szerint semmilyen – az állam gyakorlatilag rákényszeríti a kiskereskedőket a jelenlegi gyér és drága kínálatra. Bár Vámos György tud olyan forgalmazóról, aki sportszerű módon felajánlotta az ügyfeleinek, hogy amennyiben a teljesítés időpontjában lesz másfajta engedélyezett kasszája is, akkor a kiskereskedő módosíthatja a megrendelését, ám nem ez az általános gyakorlat.
További probléma, hogy a megrendelést, amely visszaigazolva már kötelező érvényű, úgy kell leadniuk a boltosoknak, hogy egy sor fontos részletet nem tudnak: például azt, hogyan szerződhetnek azzal a mobilszolgáltatóval, amelynek a SIM-chipjét kivehetetlenül beépítették a pénztárgépekbe. Bár az ár már ismert, hogy 2300–2500 forint között mozog a havi díj, egyetlen cégnél sem találtuk meg a szolgáltatást leíró általános szerződési feltételeket, amelyekben például azt kellene tisztázni, mint hogy mikor emelhetnek árat, hogy működik a számlázás, miként mondható fel vagy módosítható a szerződés.
Bár a kassza megrendelésével a boltos még jogilag nem szerződik a telefonos céggel, a gyakorlatban igen, mert a pénztárgép megrendelésével már a távközlési szolgáltatóhoz is odakötötte magát. Ennek fényében különösen azok a hirdetések érdekesek, melyek azt hangsúlyozzák, hogy nincs hűségszerződés – ami igaz is, bár a szolgáltatóváltás csak a pénztárgép cseréjével lehetséges.
Mint arról beszámoltunk, a kasszákban külföldi SIM kártyák biztosítják az adatátvitelt, mivel az NGM rendelete előírja: csak olyan gépet lehet üzemeltetni, amely mindhárom magyar mobilhálózatra képes csatlakozni.
– Mivel a mobilcégek még erre a szolgáltatásra sem kívánták egymásnak biztosítani a belföldi roaming lehetőségét, ezért valódi roamingszolgáltatás igénybevételére van szükség – ismeri el maga a szakminiszter egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Ebben Varga Mihály leírja azt is, hogy ez a roaming mintegy 600 forint pluszköltséget jelent a vállalkozásoknak pénztárgépenként és havonta.
A válaszból az is kiderül, hogy a küldött adatok fizikailag elhagyhatják az országot. Bár az Európai Gazdasági Térségbe küldött adatok jogilag hazai adatküldésnek minősülnek, a rendelet nem zárja ki, hogy ezen kívüli szolgáltatókkal oldják meg a kommunikációt, ez esetben még az uniót is elhagyják a magyar adózók adatai.
