Rogán Antal közölte, a kezdeményezés azt jelentené, hogy az alaptörvényben kétharmadossá tennék a nonprofit közszolgáltatásokról szóló tervezett törvényt. A regulával az a céljuk, hogy a közműcégek tulajdonosai ne vehessenek fel osztalékot, így a profitot csak a cég fejlesztésére költhetnék. (Ez az eddigieknél konkrétabb megfogalmazás tételesen sérthet nemzetközi befektetővédelmi egyezményeket.)

A rezsi emelése-csökkentése tárgyában más félreértés is akadt a tájékoztatón. Arra a kérdésünkre, hogy a november 1-jétől tervezett újabb, 11,1 százalékos lakossági rezsicsökkentés terheit mely energiaellátó cégeknek kell viselniük, Németh Szilárd fideszes rezsibiztos többször is határozottan leszögezte, „nem emelésről, hanem csökkentésről van szó”, kérdéseinkre pedig nem válaszolt. Ehelyett rögzítette: a kormányváltás időszakával összehasonlítva, amikor az unióban a fizetésekhez képest nálunk került szinte legtöbbe a lakossági energia, most a rangsor felső középmezőnyébe kerülünk. (Korábbi beszámolóink szerint a magyarországi lakossági energiaárak az uniós alsó középmezőnybe tartoztak, vagyis eme listán nem a magas energiaárak, hanem az alacsony fizetések miatt kerültünk az élbolyba.) A rezsicsökkentésben „elmegyünk a falig” – szögezte le.

Arra a felvetésre, hogy a lakossági áramárcsökkentés mekkora tarifaemelést jelent a vállalkozói szektorban – lapunk számításai szerint a Németh Szilárd rezsicsökkentési törvényjavaslatába foglalt három nem lakossági tarifaelem-emelés többszázalékos vállalati áramáremelkedést jelent – Rogán Antal közölte: egy szabály szerint az energiaszolgáltatók költségeik emelkedését nem háríthatják át céges fogyasztóikra sem. Szakértőink ilyen törvényről nem tudnak. Maga a rezsibiztos jegyezte javaslat is a villamosenergiatörvény ama sorát idézi, miszerint az energiacégek eme költségeiket „továbbhárítják” fogyasztóik felé. A Fidesz-javaslat ugyan kivenné a lakosságot e körből, de a többiek tételeit megnövelik.

A két Fidesz-képviselő kiállt ama, szakmai vitákat kiváltó terv mellett, miszerint a gáztárolók belső nyomását biztosító, úgynevezett párnagázból is eladnának 120 millió köbmétert. Rogán Antal hangsúlyozta, ez egy lehetőség, Németh Szilárd pedig közölte: szakértőik szerint ez egyáltalán nem veszélyeztetné a gáztárolók működőképességét.

Csendes gáztárolóvétel

Tegnap nagy valószínűséggel az állami MVM Magyar Villamos Művek megvette körülbelül 260 milliárd –más értelmezések szerint 350 milliárd – forintért az E.ON tulajdonában lévő, 4,3 milliárd köbméter hazai gáztároló rendszert, illetve a központi magyar gáznagykereskedőt. Lapzártánkig az ügyben nem jelent meg hivatalos közlemény.

A cégekre hárítják a lakossági terhek mérséklését