Orbánnál jártak ki kivételes engedélyt a rétegrepsztéshez
Az Orbán-kormány, bár nem mondja ki, gyakorlatilag nem engedélyezi ezt a környezetvédők és bányászok között igen parázs vitákat kiváltó eljárást. Egybehangzó információink szerint a NIS tavaly lefúrt kútjához is már csak személyesen a kormányfőnél sikerült „kivételes” repesztési engedélyt kijárni. (Ezt a repesztést ugyanakkor még nem hajtották végre.) A befektetőkhöz közel álló körök úgy vélik, noha a Falcon még évtizedekig jogszerűen „foglalhatná” a területet, kérdés, meddig tart a befektetők türelme. Egy kút lefúrása több tízmillió euró, a Falcon a Makó alatti – most elérhetetlennek tűnő – gázkészlet 2007-es felfedezése óta hét kutat fúrt, mintegy 300 millió eurós költséggel. Az utóbbi időben már minden beruházást a NIS végez, de a Falconnak is vannak tervei. Kérdés, a Fidesz mennyire bánná a befektetők esetleges levonulását. Mindenesetre talán nemsokára újból eljárhatják gáztáncukat azok a sámánok, akik a készletek 2007-es nyilvánosságra kerülésekor jelképesen lefoglalták a területet. A gáz eközben köszöni szépen, jól megvan a mélyben, és a jelek szerint egyelőre nem is akar onnan kijönni.
Azon kívül, hogy gáz nincs, a helyszínen meglehetősen kusza a helyzet. Minél mélyebben fúrtunk bele az ügybe, annál több rétege vált láthatóvá. Egy-egy réteg pedig a helyzetet meglehetősen egyoldalúan láttatja, egymással viszont komoly ellentmondásokban van.
Az úgynevezett palagázt az emberiség megmentőjeként üdvözlik. Ez ma már messze nem csak elmélet: az USA az ilyen típusú, nem hagyományos gázkitermelés révén lassan földgázexportőrré válik, a helyi gázárak emiatt – és nem rezsicsökkentéssel – az elmúlt évek során a töredékükre zuhantak. A hagyományos gázkitermelők – mint például az orosz Gazprom – ellenkampányt indítottak, többek között az ilyen kutatásokkal járó rétegrepesztés állítólagos környezetvédelmi problémáit felemlegetve. Több európai állam – például Franciaország, Csehország vagy Bulgária – betiltotta a nem hagyományos gáz- és olajkutatásokat, de sok helyütt – például Lengyelországban – ígéretesek a találatok.
Magyarország más. A területre 2005-ben a kanadai Falcon nyert úgynevezett „ingyenes jogadományozás” útján kutatási engedélyt. Ennek nyomán derült fény 2007-ben a Makó alatti hatalmas gázvagyonra. Ám a készlet oly mélyen és rossz szerkezetben található, hogy az egyelőre elérhetetlen. A Falcon 2008-ban beengedte a területre a Molt és az ExxonMobilt is, de a két cég sikertelen fúrások után 2010-ben levonult. Ekkor egyes, lapunknak nyilatkozó hivatalnokok még azt is kétségbe vonták, hogy a Falcon érdemi kitermelés híján 2012-t követően egyáltalán jogszerűen maradhat-e a területen. Maradt. Ennek elsődleges oka ismereteink szerint, hogy minimális mennyiségű gázkitermelés mégiscsak folyik. Szabó György, a Falcon leányvállalata, a TXM – kezdetektől a helyszínen tevékenykedő – ügyvezetője lapunknak az ügy kapcsán mindössze megerősítette: álláspontjuk szerint a jog 2007-től számított 35+17,5 évre az övék. Egyéb információt a jelen helyzetről nem kívánt lapunkkal megosztani. A Gazprom-tulajdonú szerb NIS 2011-es megjelenése azért pikáns, mert a Gazprom általában kritikus a nem hagyományos gázkitermeléssel szemben.
Noha kérdéseinkre az ügy kapcsán bő tájékoztatást kaptunk mind a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól (MBFH), mind a területileg illetékes Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (ATVKTVF), érdemben nem jutottunk sokkal beljebb. Mindkét hatóságnál közölték, a szóban forgó eljárások folyamatban vannak. Jászai Sándor, az MBFH elnöke tájékoztatójában leszögezte, hogy a rétegrepesztés egy világszerte és hazánkban is hosszú évtizedek óta elterjedt eljárás. Magyarországon 1957 óta több mint kétezerszer alkalmazták már. Lényege, hogy a mélyben homokkal kevert víz besajtolásával repesztik szét a gázt rejtő köveket. Korábban a víz más vegyi anyagokat is tartalmazott, de a víz-homok összetétel szerinte nem jelent veszélyt a föld alatti vízrendszerekre. Mindazonáltal rétegrepesztésnél vizsgálni kell a földrengésveszélyt (ilyenre szerinte csak eleve földrengésveszélyes helyszínen van esély), illetve repesztéssel elvileg a mélyben megkötött radioaktív anyagok is kerülhetnek a vízbázisba, de kérdésünkre közölte: nincs információjuk arról, hogy korábban az eljárás bárminemű környezetvédelmi problémákat okozott volna. Az eljárásjog szempontjából rögzítette, ha egy eljárásba társhatóságot kell bevonniuk, akkor annak döntésétől saját határozatukban nem térhetnek el.
Mader Balázs, az ATVKTVF hatósági engedélyezési irodavezetője ugyanakkor válaszában az EU-ra hivatkozva tényként rögzítette, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító – például biocid – anyagokat tartalmaz. Közölte, jelenleg nem tilos általánosan semmiféle kútfúrási technológia, így mindent egyedileg bírálnak el. Jelenleg nincsenek olyan információik, ami alapján kezdeményezniük kellene szénhidrogénkutak létesítésének felfüggesztését.
Egy a vidékfejlesztési tárcánál dolgozó forrásunk ugyanakkor a civil környezetvédőkére erőteljesen emlékeztető módon, határozottan elutasítja a rétegrepesztést, és nyilvánvalóvá tette: alapesetben ilyenre a jövőben sem fognak engedélyt kiadni. Érvelésében megjelentek a – bányahatóság által voltaképp cáfolt – állítólagos mérgező adalékanyagok. Arra, hogy az elmúlt több mint fél évszázad során miért nem merült fel Magyarországon rétegrepesztés miatt környezetvédelmi probléma, amerikai kutatásokat említett, melyek szerint a korábbi hasonló tevékenység most fejti ki környezetromboló hatását. A vízbázis elszennyezésének egyik klasszikus példája, amikor Pennsylvaniában meggyulladt a „csapvíz”, azaz ami mellette kijött. Magyar bányászati szakemberek szerint ez Magyarországon nem fordulhat elő, részint a nagyságrendekkel szigorúbb engedélyezés, részint az eltérő földtani viszonyok miatt.
Úgy tudjuk egyébként, a hatóság valójában már jóváhagyta a Falcon 2013–14-es műszaki-üzemi tervét, de ebben kerek perec kijelentik, hogy rétegrepesztésről nem lehet szó. A befektetők ismereteink szerint emiatt akár pert is fontolgatnak, hisz így lehetetlenné válik további munkájuk.
Végtére is tehát Makón most már se gáz, se engedély nincs.
