Juhász Miklós szerda este, az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy egy átlagos bírósági eljárást alapul véve szerinte 2015-ben születhet jogerős döntés a kérdésben. A GVH elnökének nyilatkozata azért érdekes, mert a vizsgálatnak még nincs eredménye, a versenyhivatal december elejéig hoz határozatot az ügyben. Ám úgy tűnik, Juhász Miklós már most biztosra veszi, hogy a bankok számára kedvezőtlen döntés születik. Mint arról beszámoltunk: a GVH két éve indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a pénzintézetek összehangolták-e lépéseiket, amikor a devizaalapú jelzáloghitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésének engedélyezése után megemelték forinthiteleik kamatát.

Alakul a vélemény

Az eljárás várható kimenetelére az elnök véleménye mellett a tegnapi nyílt tárgyaláson elhangzott hozzászólásokból is lehet következtetni. A vizsgálat a bankok meghallgatásával folytatódott, s bár a GVH előzetes álláspontja nem nyilvános, az arra adott reakciókból nagyjából így is kiderült, mit gondol a versenyhivatal az ügyről.

A hatóság szerint először a pénzintézetek kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársai egyeztettek a végtörlesztésről, a 2011. szeptemberi és októberi találkozót pedig a bankvezetők közötti kétoldalú megbeszélések követték. A tárgyalások eredményeként a hitelintézetek megállapodtak, hogy fékezik a végtörlesztés folyamatát, a devizakölcsönök kiváltásához nem nyújtanak annyi forinthitelt, amennyire lehetőségük lenne, és ezeket a pénzeket is drágábban, magasabb kamatok mellett folyósítják. Arra ugyan a GVH nem talált bizonyítékot, hogy végül pontosan miben egyeztek meg a bankok, ám a kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberek – a bankok által is elismert – találkozója, illetve a rövid időn belül, több banknál is végrehajtott kamatemelések alapján így is megalapozottnak látta a kartell lehetőségét.

Az álláspontjukat tegnap ismertető bankok többször is sérelmezték, hogy az általuk szolgáltatott információk, bizonyítékok sehol nem köszönnek vissza a GVH előzetes állásfoglalásában. Véleményük szerint a hatóság csak azokat az adatokat vette figyelembe, amelyek a pénzintézetek bűnösségét támasztják alá, az annak ellenkezőjét bizonyító tényeket viszont figyelmen kívül hagyta. A pénzintézetek tagadták, hogy bármiben megállapodtak volna, ezt szerintük semmi nem is bizonyítja, a GVH egyedül egy rosszul sikerült, a szerzője szerint is félreérthető fél mondattal látja igazolva a kartellt. Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a kockázatkezelési területvezetők 2011 szeptemberi egyeztetéséről készült feljegyzésben az áll: mindenki egyetértett abban, hogy a végtörlesztés komoly kockázatot és veszteséget jelent a bankok számára, ezért a folyamatot lassítani kell. Ez a mondat most az egyik adu a GVH kezében.

A bankok szerint azonban egyrészt a találkozóra nem a végtörlesztés miatt került sor, arra már augusztusban kimentek a meghívók, amikor még nem lehetett tudni, mire készül a kormány. Ezek az egyeztetések a pénzintézetek kockázatkezelési területvezetői között rendszeresek voltak, és azt a célt szolgálták, hogy a lakossági hitelezéssel kapcsolatos kockázatokról, így a nem törlesztett kölcsönök kezeléséről tanácskozzanak. Ugyan két ilyen megbeszélésen, a szeptemberi és az októberi találkozón valóban szóba került a végtörlesztés, de ennek az volt az oka, hogy abban az időszakban ez volt a legfontosabb téma a bankok számára. Másrészt a végtörlesztés kapcsán mindenki számára egyértelmű volt, hogy az komoly veszteséget okoz a bankoknak, melyet nem célszerű tovább növelni azzal, hogy proaktívan kínálják forintalapú kölcsöneiket a devizahitelek kiváltásához. Ez azonban csak a tények megállapítása, és nem megállapodás volt – szögezték le.

A bankok sérelmezték azt is, a GVH nem vizsgálta részletesen, hogy az egyes pénzintézetek milyen stratégiát követtek a végtörlesztés során. A mindenki számára rendelkezésre álló, nyilvános információkból mindenki ugyanarra a következtetésre jutott: minél több forinthitelt nyújtanak a bankok a devizakölcsönök kiváltásához, annál nagyobb veszteséget okoz a végtörlesztés a szektornak. Ám, hogy ki milyen stratégiát követ, azt az egyéni üzleti döntései és lehetőségei határozták meg. Ezért nem drágítottak egységesen azok a bankok, melyek a kamatemelés mellett döntöttek (köztük olyan pénzintézetek is, melyek nem vettek részt az említett találkozókon), emellett voltak olyanok is, melyek új hitelkiváltó terméket dobtak piacra, vagy alacsonyabb kamaton adták meglévő kölcsönüket – hívták fel a figyelmet a bankok képviselői.

A GVH egyik alapvető érve arra, hogy a bankok összebeszéltek, az, hogy nem voltak olyan aktívak a végtörlesztés kapcsán, illetve az új forinthitelek nyújtásában, mint amenyire lehettek volna. A bankok szerint viszont ez az állítás sem állja meg a helyét. A végtörlesztés, a visszafizetett devizahitelek lezárása önmagában rengeteg munkát jelentett a bankok számára, az MKB szerint például munkatársai annyi túlórát töltöttek bent emiatt, mint a korábbi hét év alatt összesen, míg az OTP-től arra hívták fel a figyelmet, hogy kollégáik december 31-én szombaton is dolgoztak. Ennek ellenére így is jóval több új forintalapú jelzáloghitelt nyújtottak, mint az azt megelőző időszakban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a végtörlesztést megelőző két évben egyetlen hónapban sem haladta meg a 20 milliárd forintot az új forintkölcsönök összege, ezzel szemben 2011 decemberében 40 milliárd, 2012 januárjáben 60 milliárd, februárban pedig 35 milliárd forint ilyen hitelt nyújtottak a bankok.

Amennyiben a GVH végül úgy látja, hogy a bankok valóban összebeszéltek annak érdekében, hogy hátráltassák a végtörlesztést, akkor a pénzintézetek súlyos bírságra számíthatnak. A devizahitelek több százezres darabszáma és sok százmilliárd forintos értéke alapján ez akár több milliárd forintra is rúghat.

Nem lesz egyösszegű forintosítás

Nem váltják át egyszerre a devizaalapú hiteleket forintkölcsönre – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. Orbán Gábor a Reuters rendezvényén leszögezte, hogy a hiánycélt és a jegybanki devizatartalékot nem veszélyeztetheti a devizahiteles csomag, a bankok viszont számíthatnak veszteségekre. A hiteleknek a jelenlegi árfolyamgátrendszeren nyugvó fokozatos átváltása viszont egy lehetséges megoldás, és lehetne rövidíteni a hitelek hátralévő futamidejét is – tette hozzá. A kormány novemberben tekintheti át a lehetőségeket, köztük a bankszövetség által javasoltakat is, és olyan megoldást választ, amely a legkisebb kockázattal jár a gazdaságra nézve.