Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában szerda reggel azt mondta: „úgy kalkulálunk, hogy a hús áfájának a mértéke jövőre csökkenhet”. Ám konkrét mértékről és termékekről sem tett említést, mondván, „az utolsó simításokat” végzik az adórendszeren. Annyit árult el: az Európai Unió számára is elfogadható megoldást keresnek, ugyanakkor sehol sem terveznek adóemelést. A két félmondat azt jelentheti, hogy vagy az 5, vagy pedig a 18 százalékos kulcsba sorolhatják be a húsféléket. Mindkettő mellett vannak érvek, ahogyan ellenük is.

Néhány hete Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszélt arról, hogy „szerinte” ötszázalékos áfakulcs bevezetésére van esély, de csak a már feldolgozott termékeknél, és csak a baromfi- és a sertéshúsoknál. Ennek megfelelően sem az élő állatoknál, sem pedig az egyéb feldolgozott húsoknál nem alkalmaznák a kedvezőbb áfát. Ez a bálnahúsnál vagy a lazacnál érthető volna, a marhahús esetében azonban lehetnek még viták, ahogyan a termelők azt is szorgalmazzák, hogy a csökkentés az élő állatokra is vonatkozzon. Érveik szerint az áfamérséklés értelme ugyanis az volna, hogy így visszaszorítható a feketekereskedelem, amely éppen az élelmiszerekre vonatkozó magas áfa miatt jelentős. A 27 százalékos adó „lespórolása” ugyanis olyan pénz a feketézőknek, amiért megéri a lebukást kockáztatni.

Mindezekkel szemben egyetlen nagyon súlyos érv van: nincs rá pénz. Minél nagyobb körre terjed ki a kedvezményes áfa, és minél kisebb az élelmiszerekre vonatkozó kulcs, annál több hiányozhat a költségvetésből. Noha az élelmiszerek áfájának csökkentése ma már politikai kérdés (az ellenzék ezt folyamatosan számon kéri a kormányon), a költségvetési helyzet biztosan nem tesz lehetővé egy általános élelmiszeráfa-csökkentést. A legkisebb engedmény is tízmilliárdokban mérhető bevételkiesést okoz, miközben a jövő évi költségvetés most is „feszes”, „ki van centizve” – ahogyan Varga Mihály ezt a rádiónyilatkozatában el is ismerte.

Kérdés, valóban érdemes-e az ötszázalékos szuperkedvezményes áfát alkalmazni egyes húsfélékre. Az is erőlépés ugyanis – politikailag értékelhető tett –, ha a kormány szűk körben a jelenlegi 27-ről 18 százalékra engedi le az áfát. E mellett szól sok szakmai érv is. Az ötszázalékos áfa leginkább gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre vonatkozik (a tankönyvek és az újságok kapnak még ilyen kedvezményt). Közben pedig a 18 százalékos adó leginkább a fontos élelmiszereknek van fenntartva: a tej és a tejtermékek, a liszt és a gabonafélék tartoznak ide (meg a szálláshely-szolgáltatás).

Problémát jelenthetnek az uniós szabályok is, amelyekre Varga Mihály is utalt. Ezek szerint ugyanis azonos termékkörre azonos áfamérték kell vonatkozzon. Ha a húsoknál csökkentik az áfát, azt nem lehet a feketézéssel leginkább érintett két körben megtenni. Ha csökken a baromfi- és a sertéshús áfája, akkor a marhahúsét és a lazacét is le kell vinni. Ez már nem olyan jó politikai üzenet, miközben nem tudni: hoz-e valóban árcsökkenést az áfamérséklés.

Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke lapunknak éppen azzal érvelt a nagyobb adómérséklés mellett, hogy az meglátszik majd az árakban is. Szerinte az utóbbi egy év összes tanulmánya, piackutatása azt mutatja: egyedül annak van értelme, hogy az áfaszintet legalább 10 százalékra vagy az alá csökkentsék. A 18 százalék szerinte még mindig magas ahhoz, hogy adócsalásra csábítson. Hasonlóan látja Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke, aki szerint az érdemi mérséklés (az ötszázalékos áfa) már látszana a fogyasztói árakon is, ami elősegítené a forgalom megugrását is.

Miközben a szakma láthatóan a nagyobb csökkentést szeretné elérni, fentebb említett érvrendszerük kockázatos: meglehet, hogy a kisebb áfacsökkentés hatástalansága és a pénzhiány együttese miatt, a kormány mégiscsak megelégszik a rezsicsökkentés politikai eredményével, és nem lép semmit.

Levegőben lóg az áfa mérséklése