Szorgalmasan követik a jegybanki alapkamat csökkentését a bankok. A tavaly augusztus végén beindult monetáris enyhítési ciklus során az irányadó ráta a keddi döntéssel már 3,4 százalékponttal, a korábbi hétről 3,6 százalékra csökkent. Ennél valamivel nagyobb mértékben mérsékelték a lakossági megtakarítások után fizetett betéti kamataikat a pénzintézetek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly júliusban az új szerződések esetében átlag évi 6,57 százalék volt a betétek kamata, ezzel szemben idén júliusban már csak 3,42 százalék.

Az átlag persze nagy különbségeket takar, most is találni a pénzintézetek kínálatában jobb, éves lekötés mellett 5-6 százalékos kamatot kínáló konstrukciót a takarékszövetkezetek körében, de nem ez a jellemző.

Míg tavaly augusztusban, a jegybanki kamatcsökkentés beindulása előtt a nagy, országos fiókhálózattal rendelkező bankok ajánlatai között a legjobb nem akciós betét nyolc-, a legmagasabb kamatot kínáló, feltételekhez kötött termék pedig kilencszázalékos kamatot kínált, addig ma már csak egy-két olyan pénzintézetet találni, amely az öt százalékot közelítő ajánlattal akciózna. A többség betéti kamatai négy százalék alatt vannak.

A betéti kamatok azért csökkentek az elmúlt egy évben a jegybanki alapkamatot meghaladó mértékben, mert egyre kevesebb pénzintézetnek kell azért küzdenie, hogy forrást vonjon be a lakosságtól. A hitelkereslet és így a hitelkihelyezés továbbra is alacsony, mind a vállalati, mind a lakossági hitelállományok tovább csökkentek az utóbbi évben, ezért nincs olyan mértékű forrásbevonási, azaz betétgyűjtési kényszer, mint volt egy évvel ezelőtt.

A vállalati hitelezésben ugyan most némi bővülést hozott az MNB növekedési hitelprogramja, ám ehhez a forrást a jegybank biztosította.

A betéti kamatok csökkenésével együtt jelentős átrendeződés indult el a lakossági megtakarításoknál. Az MNB adatai szerint egy év alatt 300 milliárd forinttal, 6523 milliárdról 6218 milliárd forintra csökkent a háztartások forintbetét-állománya. A bankbetétből elsősorban állampapírokba, illetve befektetési alapokba áramlik a lakosság pénzügyi vagyonának jelentős része. A befektetési alapok vagyona például részben ennek köszönhetően húsz százalékkal nőtt az idei első fél évben.