Tartalék és jövőkép is hiányzik
A 2011–14-es időszakban éves átlagban a nemzeti össztermék (GDP) csak 0,4 százalékkal nő, s ennél rosszabb adat csak Szlovéniában várható, azaz a leszakadásnak nem az Európai Unió gyenge kereslete az oka, hanem a hazai piac szűkülését kiváltó hibás gazdaságpolitika, amelyben nincs perspektíva, s bár már nincs recesszió, még nincs érdemi növekedés sem – sommázható a GKI legfrissebb jelentése. A kedvezőbb időjárás miatt jobban teljesít a mezőgazdaság, idén 0,3 százalékos gazdasági növekedés jöhet ki, de jövőre sem lesz nagyobb 1,3 százaléknál, szemben a kormányzat kétszázalékos előrejelzésével.
– Ha a választások után a demokratikus pártoknak nem sikerül egyezségre jutniuk a követendő gazdaság- és társadalompolitika alapvető kérdéseiben, folytatódni fog a gazdaság leszakadása – mondta Vértes András, a GKI elnöke. Hozzátette: jót tenne Európának is, ha Németországban nagykoalíció alakulna, mert az unióban is több együttműködésre volna szükség. Vértes úgy fogalmazott, hogy „a választási gazdaságpolitika a bankrendszert szemelte ki áldozatul”, amely nem tudja hatékonyan ellátni feladatait. A német és osztrák bankok csökkentik hitelállományukat, a kivont forrásokat a régió más országaiba csoportosítják át.
A termelésben és a keresletben sem láthatók a tartós kibontakozás jelei. Az elfojtott inflációból is származó reálkereset-emelkedés élénkítheti kissé a kiskereskedelmi forgalmat, az iparban az első visszaesés után exportélénkülés várható, éves szinten a termelés egy százalékkal bővülhet. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás csökken, a statisztikai viszont kissé bővül a közmunka és a külföldi munkavállalás miatt. De a GDP 2013-ban a 2010-es szinten lesz, a beruházások szintje tíz, a lakossági fogyasztásé 1,5 százalékkal marad el attól. A szerény iramú növekedés oka az, hogy a jórészt uniós pénzből finanszírozott állami beruházások, illetve a fogyasztás alakulása előjelet váltott, a visszaesést stagnálás, vagy mérsékelt ütemű növekedés váltotta fel.
A leszakadásnak három oka van és volt. A 2000-es évek elejének túlköltése majd a megszorítás, a világgazdasági válság, s a jelenlegi kormánynak a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot háttérbe szorító gazdaságpolitikája – vélekedett Vértes András. Igaz, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, de az alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök lefagyasztották az üzleti életet.
Megkezdődött a tartalékok felélése is. Eltűnt 3000 milliárd forintnyi megtakarítás a nyugdíjrendszerből, de az államadósság nem csökken. Emellett hétmilliárd euróval, nagyjából 2000 milliárd forinttal kisebb lett a devizatartalék is. Az MNB „helyben járási” hitelprogramja tíz évre évi 100-120 milliárd terhet adhat hozzá mindehhez, ha az újabb 2000 milliárd forintos keretet is ki tudnák helyezni a bankok. A GKI kamatcsökkentésre számít, noha Vértes András szerint közgazdasági alapokon ilyen lépésre már kevés lehetősége lenne az MNB-nek. A nemzetközi pénzügyi környezet eddig lehetővé tette a kamatok csökkentését, a jegybank helyesen ismerte ezt fel, de a mennyiségi lazítás politikája változni fog, ezért akár hirtelen kamatemelésre is fel kell készülni, ha az MNB nem eléggé óvatos a továbbiakban. A rövid távú finanszírozás olcsóbbá vált az ország számára, de a hosszabb hozamok már emelkednek a nemzetközi piacokon, miközben az adatok azt mutatják, hogy a magyar kockázati kamatfelár a legmagasabb a térségben.
Századvég: élénkülés jöhet
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. az idei évben meginduló növekedés fokozatos élénkülését vetíti előre a Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés című kiadványában. 2013-ban a növekedés forrását a kedvező mezőgazdasági teljesítmény és a költségvetéshez kapcsolódó intézkedések jelentik – írják, hozzátéve: az szja-változások, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás idén szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is. Jövőre a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan az idei évnél dinamikusabb, 6 százalékot meghaladó exportbővülés is elérhető. (Hírösszefoglalónk)
