Csak csöpög a pénzcsap, Lázár megint mehet Brüsszelbe
Péntek este Shirin Wheeler, Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos szóvivője azt közölte az MTI-vel, a bizottság újraindította a tavaly novemberben befagyasztott uniós kifizetéseket annál a három programnál – Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TI-OP) –, amelyeket a mérnökügy érintett.
Az immár az uniós pénzköltésért is felelős Lázár János miniszterelnökségi államtitkár és Johannes Hahn két hete állapodott meg arról: az érintett programok 5 százalékáért cserébe újraindul a finanszírozás. Összesen 70-75 milliárd forintról van szó – az összeget a hivatalos kommentárok szerint Magyarország nem feltétlenül bukja el, bár a költségvetési bevételek közül hiányozni fog (növelve az idei hiányt). Lázár János a megállapodáskor még arról beszélt, hogy 15 operatív programból 13-at érintett a befagyasztás.
Arra azonban most derült csak fény, hogy a korábbi ügyek csak 11 programot érintenek, további kettő teljesen máshová tartozik. Ezek kifizetéseit állították le a nyáron. Brüsszeli tudósítónknak Andor László, az Európai Unió foglalkoztatásért felelős biztosa azt mondta, hogy egy májusi auditon derült fény hiányosságokra, és az eljárás rutinszerű megoldás, anélkül, hogy a programokat fel kellene függeszteni.
Andor szerint a helyzet nagyon hasonlít ahhoz, ami a regionális fejlesztési alap egyes programjaival kapcsolatban történt, és amelynek ügyében nemrég Johannes Hahn regionális EU-biztos és Lázár János államtitkár megegyeztek. Valószínű, hogy a közeljövőben Andor László is találkozik majd az államtitkárral, ami szerinte „akkor is indokolt lenne, ha nem lennének ilyen fennakadások”.
– Ha időben történik a korrekció, nem jár forrásvesztéssel, újra megpályázhatók a korrekció során visszatartott összegek – közölte a magyar biztos, aki a befagyasztást érintő összegről egyelőre nem tudott beszámolni. A biztos szerint a probléma a „projektek kiválasztásának mechanizmusával” volt, idetartoznak a transzparencia, diszkriminációmentesség, egyenlő bánásmód kérdései.
Több olyan eset volt, amikor ezen elvek valamelyike sérült, a sértettek panaszt tettek, és ezt ki kellett vizsgálni. – Az európai adófizető elvárja, hogy az uniós források szabályszerűen legyenek felhasználva – fejtette ki Andor László. Leszögezte, hogy a bizottság is a megoldásban érdekelt. Az uniós biztos szerint az ügy rendezése egy-két hétig, esetleg egy-két hónapig tarthat.
Úgy tudjuk, Brüsszelnek például azzal van problémája, hogy a pályázók, amelyek megfelelnek a minimumként meghatározott kritériumoknak, a beérkezés sorrendjében kapnak támogatást. Aki gyors, az nyer, aki lassú, az lemarad. Ezt a módszert azonban épp azért dolgozták ki, hogy a sok, kis összegű támogatás kifizetése pörögjön, ne kelljen hónapokat várni, mire pénzhez jutnak a nyertesek. Ugyanakkor számos nagy, állami kiemelt fejlesztés is forrást kap a TÁMOP-ból, amelyek esetében több százmillió forintokról van szó, s ez esetben a vesztesek már nem annyira elnézőek, mint a kisebb pályázók.
