Az autókereskedők kínjai nem enyhülnek
A szomorú helyzetet a Gépjármű Márkakereskedők Szövetsége (Gémosz) harmadik alkalommal készített összeállítása mutatja be: ismét fogyott az autókereskedések száma, és több megyéből is eltűntek márkák, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban növekedtek az eladások.
A hazai autóértékesítési piac kísértetiesen hasonlít az építőiparra. Az egymást követő időszakok arról tanúskodnak, hogy minden bizakodás ellenére mindig van lejjebb. A szomorú helyzetet a Gépjármű Márkakereskedők Szövetsége (Gémosz) harmadik alkalommal készítet összeállítása mutatja be: ismét fogyott az autókereskedések száma, és több megyéből is eltűntek márkák, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban növekedtek az eladások.
A JATO adatai szerint 2013 első felében 27,3 ezer új személygépkocsit és 848 kishaszonjárművet helyeztek forgalomba. Magyarországon a múlt hónapban 448 márkakereskedés működött, ami 4 százalékos zsugorodást jelent az elmúlt év ugyanezen időszakához képest. Ennél drasztikusabban, 13 százalékkal csökkent viszont a szalontulajdonosok száma; sokan ugyanis képtelenek voltak hitelüket törleszteni, és csődöt jelentettek – hangzott el az összeállítást bemutató sajtóbeszélgetésen.
Balogh Árpád, a Gémosz alelnöke elmondta, hogy a Magyarországon működő 32 márka többsége csak Budapesten vagy Pest megyében van jelen. A fővárosban 85 szalon működik, az országos átlag egyébként megyénként 19 kereskedés, ami egyben azt is jelenti, hogy a lakosság lefedettségében egyre nagyobb fehér foltok vannak. A legkevésbé ellátott Nógrád és Heves megye, ahol csak nyolc márka található. Hat éve még közel negyedmillió új autó kelt el a magyar piacon, ahol akkoriban ezernél több szalon működött.
Továbbra is csupán havi ezerre tehető a magánvásárlók száma, ami kiábrándítóan alacsony forgalom a lakosság számához képest. A kereskedőket sújtják a növekvő költségek, a feketegazdaság bővülése és a használtautó-importnál tapasztalható visszaélések. A Gémosz értékesítésekkel kapcsolatos tapasztalatai szerint 70 százalékos a készpénzes vásárlások aránya. A szakmai szervezet elnökségi tagja, Cseri József szerint nehéz tervezni, mert minimális a készletezés, ami rontja a rugalmas kiszolgálási lehetőségeket. Az sem segít a szalonok tulajdonosainak, hogy az iparűzési adó és a tranzakciós adó növekedett, miközben a jövedelmezőség folyamatosan csökken, így egyre több kereskedés működése veszteséges, ami további bezárásokat hozhat. A felmérésben a válaszadók zöme a feketegazdaság visszaszorítását tartja az érdekképviselet legfőbb feladatának.
A Gémosz részéről most abban bíznak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második növekedési hitelösztönző programja nyújthat segítséget, s a kereskedések így ki tudják váltani a jelentős terhet jelentő devizahiteleiket. Az összeállítás kérdéseire választ adók, mintegy 60 százaléka jelezte egyébként, hogy „belépett” az első programba, azonban a visszajelzések szerint a folyósítás lassú, az ügyintézés nehézkes, és többen rámutattak, hogy nem elégedettek a feltételekkel. Olyan válaszadó is akadt, aki nem kíván több terhet a nyakába venni, ezért nem élt a lehetőséggel. Gablini Gábor, a szervezet elnöke mindent egybevéve azonban igen pozitívnak értékelte az MNB-csomagot, amit az is jelez, hogy emelkedtek a kishaszonjármű-eladások augusztusban, és szeptemberben is számottevően nőtt a termelőeszköznek számító teherjármű-értékesítés.
