Oszlay András, a Takarékbank vezető elemzője szerint nem tudható, mennyire szándékozik a kormány elengedni a gyeplőt a választásokhoz közeledve, de azóta látszanak erre mutató jelek, hogy Magyarország ellen tavasszal megszüntették a túlzott deficiteljárást. Kérdés, a kabinet mennyire tud és mennyire akar nemet mondani a költségvetés fellazítására vonatkozó igényekre. Az idei, 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél már nem is látszik annyira fixnek, a kormány illetékesei újabban rendre három százalék alatt tartott deficitről beszélnek, ami a valóságban 2,9 százalékos hiányt is megenged. Hivatalosan ugyan az idei célt még nem módosították, de már az különféle kombinációkra adhat okot, hogy a jövő évi költségvetést eleve magasabb, 2,7 helyett 2,9 százalékos hiánnyal tervezik. Az minden szempontból nagyon rosszul venné ki magát, ha átlendülne a deficit a 3 százalékon, és Máltához hasonlóan minket is visszaültetnének az EU szégyenpadjára. A Takarékbanknál ezért nem is vonják kétségbe a kormány elkötelezettségét a hiánycél 3 százalék alatt tartása mellett, de figyelmeztetnek arra, hogy ez a mai folyamatok alapján nem kivitelezhető. Oszlay András kérdésünkre 50-100 milliárd forintos kiigazítási kényszert említett, legalább ennyi kell ahhoz, hogy a hiányt az uniós tűréshatár alá lehessen „gyömöszölni”. Ennek okaként egyrészt a decemberre egy százalék alá süllyedő inflációt említette, ami az áfabevételek megkurtítását okozza, másrészt a választási ígéretek között egyik befutóként vélelmezett húsáfacsökkentést.

Tízmilliárdokban mérhető különbséget okozhat az is, hogy a kormány kétszázalékosra, azaz – egyetlen londoni elemzőt leszámítva –mindenkinél magasabb szintre helyezi a 2014-es GDP-növekedést. Emlékezetes, hogy eddig a kiemelten fontos makromutatónak számító növekedési adatot mindahányszor túllőtte a kormányzati prognózis. Félő, ez most sem lesz másként. Ahogy a jövő évre 2,8 százalékosra várt inflációs adatot sem tudják sokan mire vélni. A Takarékbanknál a 2014-es növekedést és az inflációt egyaránt 1,7 százalékosra becsülik azzal, hogy jövőre már nem is várnak további rezsicsökkentéseket. A kormány a költségvetés tervezésekor 2013-ra 5,2 százalékos inflációval számolt, ennek megfelelően emelte januárban a nyugdíjakat. Ehhez képest már most látszik, hogy az infláció nemhogy az áprilisi konvergenciaprogramban szereplő 3,1 százalékot, de a két százalékot is alig érheti el.

100MILLIÁRD

AHHOZ, HOGY AZ UNIÓS tűréshatár alá lehessen gyömöszölni a GDP-arányos költségvetési hiányt, 50-100 milliárd forintos kiigazítást is végre kell hajtani.