– Mivel készülnek a bankok november elsejére?

– A reális célokhoz minden fél számára reális határidő kell. Általában értelmetlen, ezért nem is szeretem előre kőbe vésni a dátumokat.

– Ezt a dátumot a kormány véste kőbe. A bankok addig kaptak időt arra, hogy az ügyfeleikkel maguk állapodjanak meg.

– Vidékről származom, így azt szoktam mondani, hogy az almának is elég időt kell hagyni arra, hogy pirosra érjen. A devizahitelezés hosszú időszakot ölelt fel, nem lehet azt várni, hogy rövid idő alatt találjunk rá átfogó megoldást. Ez sokszereplős, soktényezős folyamat, a kialakult helyzetre nincs egyszerű válasz, ha lenne, már megtaláltuk volna.

– Mintha nem vennék elég komolyan a kormány ultimátumát.

– A bankok a kormány minden kérését, jelzését nagyon komolyan veszik, ám ahogyan az alma éréséhez, a megoldás megtalálásához is idő kell. A teljes megoldáshoz olyan részmegoldásokon át vezet az út, melyek egymással összefüggnek, és a sorrendiséget is ütemezni kell. Így, ütemezetten kell rendezni a szociálisan rászorultak, a még kezelhető elmaradást felhalmozók, a kötelezettségeiket teljesítők helyzetét, miközben továbbra sem látjuk átvállalhatónak a hangosan követelőző potyautasok, valamint az ingatlanspekulánsok terheit. Amennyiben egy-egy részterületen hamarabb jutunk el a jó, a felek számára elfogadható megoldáshoz, akár november előtt is lehetnek részmegoldások, megállapodások. Ezen munka közben nem feledkezhetünk meg a tízmillió számlavezetett ügyfelünkről és a bankrendszer tehervállalási képességéről sem.

– A bankok nem tudják vagy nem akarják önállóan, az állam részvétele nélkül megoldani a problémát?

– Nem látok nézetkülönbséget abban, hogy az elfogadható eredmények eléréséhez minden szereplőnek részt kell vállalnia. Ezen túlmenően több százezer szerződésről beszélünk. Ezeknek az átstrukturálását elvben meg lehetne úgy is oldani, hogy több százezer alkalommal újraszerződünk, a gyakorlatban azonban csak úgy, hogy jogszabályt alkotunk annak érdekében, hogy ne kelljen mindenkivel külön-külön megállapodni. Emellett akkora állományt kell megmozgatni, hogy az állami részvétel, például a jegybank nélkül zavart okozhat a pénzpiacok működésében, jelentősen gyengülhet a forint. Emiatt sem látunk lehetőséget arra, hogy az állam részvétele nélkül megoldjuk a problémát.

– Azért még folynak a tárgyalások a kabinettel?

– Amióta a Magyar Bankszövetség létezik, vagyis immár 25 éve, a bankok folyamatosan tárgyalnak, egyeztetnek a mindenkori szaktárcával. A korábbi évtizedekhez hasonlóan most is szoros és konstruktív kapcsolatot, együttműködést tartunk fenn. Talán még aktívabbak is vagyunk, mint a múltban bármikor.

– A devizahitelekről kivel tárgyalnak?

– A kabinet a nemzetgazdasági tárcát, azon belül az adó- és pénzügyekért felelős államtitkárságot jelölte ki a szakmai egyeztetések lefolytatására. Mi őt tekintjük természetes tárgyalópartnernek.

– Mikor egyeztettek utoljára?

– Heti rendszerességgel tárgyalunk.

– Az utóbbi időszak nyilatkozatai alapján mintha még az sem dőlt volna el, hogy egyáltalán kiken kíván segíteni a kormány. Csak a lakáshiteleseken vagy a szabad felhasználású jelzáloghitelt törlesztőkön is? Minden adóson vagy csak azokon, akik eddig semmilyen segítséget nem kaptak?

– Időben először azokon kell segítenünk, akiknek a lakhatásuk van veszélyben. A teljes körű megoldás többismeretlenes egyenlet, és amíg nem tudjuk, mennyi lesz az x, addig azt sem lehet megmondani, mennyi az y. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a különféle lehetőségek milyen társadalmi, pénzügyi és monetáris következményekkel járnak, és ezek alapján igyekszünk összeállítani az optimális részmegoldásokat, melyek együttese jelentheti a teljes csomagot. Ezek a megoldási irányok adják majd ki, hogy pontosan kik és hogyan vesznek részt az egyes részmegoldásokban. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a rögzített alapelveknek megfelelően olyan megoldási javaslat szülessen, amelyben az igazságosság, a méltányosság és a megfelelő teherviselés egy jól működő rendszert alkot, a potyautasokat és az ingatlanspekulánsokat pedig mindenképpen szeretnénk ebből a folyamatból kiszűrni.

– Ezért haladnak a tárgyalások ennyire lassan?

– Maga a probléma sokrétű, ezért nem a gyorsaság, hanem a hatásokat is figyelembe vevő optimális megoldás megtalálása a cél. Ehhez megfelelő ütemben haladunk. Maradva az almánál: ez olyan, mintha a gyümölcs érését a napfény mellett tükrökkel is segítenénk. Az érési folyamathoz azonban akkor is időre van szükség. A kormány két hete jelezte, hogy jó lenne a folyamatot november elejéig lezárni. Az egyeztetésre szánt idő alig negyedénél tartunk, mégis mindenki azt kérdezi, hogy piros-e már az alma. Elárulom, még nem piros, de dolgozunk rajta.

– Azért az egyeztetések nem két hete indultak...

– A novemberi határidő hangzott el két hete.

– Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, az MNB nem biztosít a bankoknak a hitelek kiváltásához devizát a piacinál kedvezőbb árfolyamon. Ez azt jelenti, hogy a két bankszövetségi javaslatból az egyiket ki lehet dobni?

– Szerettük volna a jegybankot is intenzíven bevonni a folyamatba, de megértettük, amit az MNB elnöke mondott. A jegybank független intézmény, és a maga módján, a kötelességei szerint vesz részt a folyamatokban, hiszen törvény szerinti célja az árstabilitás – következményként az árfolyam-ingadozás kivédése – elérése és fenntartása. A javaslatunkat át kell gondolnunk, át kell dolgoznunk.

– A bankszövetség másik javaslata még az asztalon van, vagy már az is a fiókba került?

– Az eddigi visszajelzések szerint javaslataink megfelelő tárgyalási alapot képeznek. A fizetési kötelezettségüket teljesíteni tudó ügyfeleken kívül természetesen figyelemmel kell lennünk a szociálisan rászorulókra is. A devizahiteles probléma általános megoldása gazdasági, pénzügyi szempontból sem egyszerű, de ennél tovább kell mennünk, a társadalmi hatásokra is figyelemmel kell lennünk. A helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy jövőre választások lesznek, és ahogy látom, a politikai szereplők már kezdenek átállni választási üzemmódba. A mi célunk a politikai felhangok nélküli szakmai megoldások megtalálása.

– A bankszövetség elnöksége hétfőn megtárgyalt egy frissiben kidolgozott harmadik javaslatot. Erről mit lehet tudni?

– Ahogy mondtam, egy folyamatban levő szakmai munkáról van szó, ennek keretében az egyik megoldási irányt át kellett dolgoznunk a jegybank állásfoglalásának megfelelően. Erről és egyebek között a szociálisan nehéz helyzetben levő ügyfelek megoldási kérdéseiről is egyeztetett hétfőn a bankszövetség elnöksége.

– Mi a baj az MNB javaslatával? Miért nem tetszik az a bankoknak?

– Szó sincs tetszésről vagy nemtetszésről, hiszen a bankszövetség nem kapott megoldási javaslatot a jegybanktól. Megjelent egy tanulmány, melyet az MNB két vezetője jegyez, s amelyet megismertünk. A fentiek ismeretében dolgozunk a saját elképzeléseinken, azok finomhangolásán.

– Pedig az utóbbi napok nyilatkozatai alapján mintha a kormány is valami hasonlót várna a bankoktól.

– A tárgyalások során én ilyen elvárással még utalás szintjén sem találkoztam.

– Az utóbbi hetekben mintha megint csak azokkal foglalkozna mindenki, akik még tudják fizetni a hitelüket. Mi lesz azokkal, akik már most sem tudnak törleszteni?

– Számunkra a valóban nehéz helyzetbe került ügyfelek jelentik a prioritást. A 90 napon túli tartozást felhalmozók között vannak olyanok, akik ugyan elmaradásban vannak, de a problémájuk, tartozásuk megfelelő pénzügyi konstrukcióval még kezelhető. Számukra kell valamilyen kiutat találnunk annak érdekében, hogy ne csapdahelyzetként tekintsenek a lakáshitelükre. Az adósok egy részén sajnos már csak szociális intézkedésekkel lehet segíteni, nekik például a Nemzeti Eszközkezelő jelenthet megoldást. Mindkét csoport számára a bankszövetség méltányos javaslatokat dolgozott ki, ezeket már a tavasszal átadtuk a kormánynak. További egyeztetésekre, finomhangolásra van még szükség, részben attól függően, hogy a releváns jogszabályi környezet fennmarad-e, és a rendben fizető ügyfelek számára végül milyen megoldás jön létre. A devizahitelesek helyzetét komplexen szeretnénk kezelni, meg kell teremteni a szükség és a lehetőség összhangját. Mindezt természetesen a kormány többször kinyilatkoztatott elvárásának megfelelően, úgy, hogy a forinthiteleseknél ne kerülhessenek kedvezőbb helyzetbe, és a pénzügyi stabilitáson se essék csorba.

– Az utóbbi napok üzengetései után lát még esélyt arra, hogy ésszerű, szakszerű, kidolgozott, a bankok számára is elfogadható megoldás születik?

– A bankszektor ebben teljesen elkötelezett, és minden lépését ez az elkötelezettség vezérli.

– Vagyis lát esélyt?

– Piacgazdasági szükségszerűségnek tartom a helyzet normalizálódását, ezért a hitelintézeti szektor részéről igen.

„Az alma még nem piros, de dolgozunk rajta”