A Legfőbb Ügyészség hétfői szűkszavú közleményében ugyan csak az áll, hogy a „Hernádi Zsoltot érintő ismételt jogsegélykérelmemre a választ megadták”, ám „udvariassági megfontolásból” nem közölték tartalmát. (A közlemény hangsúlyozza, hogy a kérelmet a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának (KIM) küldte meg, ahonnan azt a Legfőbb Ügyészséghez továbbították. Utóbbi így a válaszát – a horvát igazságügyi szerveknek való továbbítás érdekében – a KIM-nek küldte meg.)

Az elmúlt hónapok történéseinek fényében azonban szinte nyilvánvaló az elutasító magyar válasz. Már csak azért is, mert a honi hatóságok álláspontja nem változott: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) korábbi nyomozása e szerint megállapította, hogy a horvát jogsegélykérelemben vázolt bűncselekményben a Mol és a cég vezére sem érintett.

Az első, de nem hivatalos értesüléseink szerint a második horvát jogsegélykérelemben is az állt: az USKOK adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett az ügyben azóta elítélt Ivo Sanadernek, hogy a Mol meghatározó befolyás szerezhessen az INA irányításában.

A KNYFÜ nyomozása azonban azt állapította meg, hogy az ügyben megnevezett, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét vállalat egy orosz nagybefektetőhöz köthető, és tanúvallomásokkal igazolták, hogy az ő érdekében lobbiztak.

A Legfőbb Ügyészség a teljes nyomozati iratot a beszerzett bizonyítékokkal együtt átadta a horvát hatóságoknak, amelyek azonban pár nappal Horvátország teljes jogú uniós taggá válása után a sajtó útján megüzenték, új lehetőségeik nyíltak érdekeik érvényesítésére. Az utalás egyértelműen az európai elfogatóparancsra vonatkozott. Amennyiben ugyanis Horvátország európai elfogatóparancsot ad ki Hernádi ellen, a magyar hatóságoknak már csak igen szűk mozgásterük maradna annak teljesítését megtagadni.

Csakhogy Horvátország uniós csatlakozásával automatikusan még nem lépett hatályba az európai bűnügyi egyezményhez való csatlakozásuk, így európai elfogatóparancsot sem adhatnak ki a Mol-vezér ellen. Horvátországnak tehát nincs más lehetősége, mint vagy a magyar hatóságok meggyőzésére is alkalmas bizonyítékokkal áll elő Hernádi Zsolt bárminemű bűnösségét illetően (ilyennel eddig nem szolgált), vagy kivárja, amíg az uniós jog alapján is „megkaphatja” őt.

Hernádi Zsolt