Matolcsy György megkapta a pénzügyi felügyeletet
A kormány indoklása szerint az összevonásra azért van szükség, mert a pénzügyi szektort felügyelő két intézmény integrálásával hatékonyabbá válik az ellenőrzés, könnyebb lesz megelőzni, illetve kezelni az egyedi és a rendszerszintű kockázatokat, válsághelyzeteket. Ezt a véleményt osztja az Európai Központi Bank is (EKB): augusztusban kiadott állásfoglalása szerint a jegybank így hatékonyabban tudja óvni a pénzügyi stabilitást.
Az EKB szerint a Magyarországéhoz hasonló, viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező uniós tagállamok esetében erős érvek szólnak amellett, hogy a felügyeleti és a makroprudenciális feladatokat egyetlen hatóságnál koncentrálják. A frankfurti székhelyű pénzintézet inkább csak amiatt aggódott, hogyan lehet ilyen rövid idő alatt zökkenőmentesen lezongorázni a folyamatot. Az EKB ezért azt javasolta a magyar kormánynak, hogy ne október elsejével, hanem később olvadjon be a PSZÁF az MNB-be.
A jogalkotó azonban erre is találtmegoldást: két hét múlva a jegybank átveszi a felügyelet feladatát, jogkörét, vagyonát, eszközeit, helyét a folyamatban levő eljárásokban, vizsgálatokban, perekben és egyéb ügyekben, és végül, de nem utolsósorban a PSZÁF több mint ötszáz dolgozóját (kivéve az elnököt és az alelnököt) – vagyis október elsejétől legfeljebb annyi változik, hogy amit addig Szász Károly írt alá, azt Matolcsy György látja majd el kézjegyével.
A két szervezet tényleges integrációja, a párhuzamosságok felszámolása csak ezután indul. Balog Ádám, a jegybank alelnöke ezzel kapcsolatban tegnap, a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén – az MTI beszámolója alapján – elmondta: minden szabályzat és ügyrend készen áll. Ugyanakkor korainak vélte megtárgyalni, hogyan fog kinézni a szervezet az összevonás után, csak annyit jegyzett meg, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem tekintetében lényeges változtatásokat nem terveznek.
Az új jegybanktörvény lényegében az aktuális jogszabály és a PSZÁF működését szabályozó törvény összeépítése, ám szélesebb jogkört és mozgásteret biztosít majd a jegybank és elnöke számára, mint amilyet a két intézmény addig külön-külön élvezett. A javaslat szerint az MNB szanálási hatóságként járhat majd el, feladata lesz a fizetésképtelenné váló pénzügyi szervezetek helyzetének rendezése –ennek részleteiről, szabályairól azonban majd csak egy későbbi törvényben rendelkezik a jogalkotó.
Az MNB elnökének rendeletalkotási jogköre kiegészül azokkal a területekkel, melyekkel most a PSZÁF elnöke rendelkezik, csakhogy a jelenleginél magasabb, a kormányrendelettel azonos szintű jogszabályokat hozhat, így a jegybankelnököt már „csak” a törvények kötik. A jogszabály emellett – az indoklás szerint a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében – átmeneti rendeletalkotási jogkörrel is felruházza a jegybankelnököt. A hitelintézetek esetében szabályozhatja az eszközök és források, mérlegen kívüli tételek közötti lejárati összhangot.
Díjcsökkentés miatt fizethetünk többet a bankkártyákért
A parlament tegnap tárgyalta az MNB és a PSZÁF összevonását a hazai jogrendszeren átvezető törvénytervezethez benyújtott módosítókat is. A javaslat legfontosabb célja, hogy több tucat törvényben a felügyelet helyébe a jegybank kerüljön, illetve hatálytalanítja a PSZÁF-elnök korábbi rendeleteit, de ebben a csomagban kapott helyet a kormány elképzelése a bankkártyás vásárlások után fizetendő bankközi díj (interchange) szabályozásáról. Az interchange a betéti kártyáknál egységesen legfeljebb 0,2 százalék, míg a hitelkártyáknál 0,3 százalék lenne, a végső soron a kereskedőket terhelő díj csökkentésétől a kártyás fizetések szélesebb körű elterjedését várja a kabinet.
A kártyatársaságok és a bankok szerint azonban nem a díj mértéke, hanem a kártyaolvasó terminál telepítésének és üzemeltetésének költsége miatt nem lehet a kereskedők többségénél plasztikkal fizetni, az interchange csökkentésétől pedig legfeljebb a bankkártyák díja emelkedik, mivel az így kieső pénzt a másik oldaltól, vagyis a kártyatulajdonosoktól szedik majd be. (Becslések szerint a kártyák éves díja emiatt 500 forinttal nőhet.) Az MSZP-s Veres János és Kovács Tibor ezért az elképzelés visszavonását javasolta, de módosítójukat a kormánypárti többség nem támogatta.
