A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) megszüntetéséről, tevékenységének október elsejével a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) történő integrálásáról szóló jogszabály tervezetét még júniusban készítette elő és tárgyalta meg a parlament, a végszavazás azonban az őszre maradt, mert a törvényjavaslatot a kormány elküldte véleményezésre az Európai Központi Banknak (EKB).

Szász Károly

Az EKB augusztusban rábólintott a tervezetre, s most már nincs akadálya annak, hogy a képviselők szavazzanak a törvényről: a tervek szerint az Országgyűlés hétfőn dönt a zárószavazás előtti módosítóról, majd ezt követően magáról a jogszabályról. A pénteken benyújtott változtatások zömében technikai jellegűek, de van köztük néhány tartalmi módosítás is: például mégiscsak megkaphatják teljes végkielégítésüket a PSZÁF vezetői.

Mivel a jegybank és a felügyelet összevonására a törvény elfogadása után alig két hét marad, a szervezetek egyesítését úgy oldják meg, hogy az MNB minden eszközt, vagyonelemet és munkatársat átvesz a PSZÁF-tól, és csak ezután végzik el az átalakítást, a működés összevonását, racionalizálását. A „mindenkibe” viszont nem tartozik bele Szász Károly, a felügyelet elnöke, továbbá az alelnökök és a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke.

Az alelnököket és a PBT elnökét Szász Károlynak kell felmentenie szeptember végével, az ő menlevelét pedig Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adja majd ki. A PSZÁF-törvény szerint a felügyelet vezetői távozásukkor hathavi bérükre, valamint hathavi keresetüknek megfelelő végkielégítésre – tehát összesen egyévi jövedelmükre – jogosultak, ám ezért cserébe fél évig nem helyezkedhetnek el olyan Magyarországon működő gazdasági társaságnál, amely a felügyelet alá tartozó tevékenységet végez, vagyis hat hónapig nem tudnak elhelyezkedni a szakterületükön. Ezeket a szabályokat a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság javaslatára júniusban úgy módosította a parlament, hogy a PSZÁF vezetőinek nem kell kivárniuk a hat hónapot, viszont végkielégítésükre is kivetik a 98 százalékos különadót.

Az Országgyűlés június 21-én megszavazta a gazdasági bizottság javaslatát, mire még aznap beadta lemondását Sáray Éva és Balogh László alelnök, valamint Nadrai Géza, a PBT elnöke. A kormány pénteken beterjesztett módosítójával azonban visszaállítaná az eredeti helyzetet. Amennyiben a parlament is megszavazza, Szász Károly és alelnöke, a júniusban kinevezett Gázmár Zoárd (aki addig a PSZÁF ügyvezető igazgatója volt) szeptember végi menesztésekor megkaphatja a neki járó teljes végkielégítést, nem kell megfizetnie a 98 százalékos különadót. Szász Károly egyébként 2010 júniusában, az első Orbán-kormány alatt vette át az irányítást a szervezetben, amelyet 2000-ben alapítottak, és ő volt az első vezetője.

Tehát Szász volt a felügyelet első és ő lesz az utolsó elnöke is. A PSZÁF-nak az a több mint ötszáz dolgozója sem érezheti biztonságban magát, akit október elsejével automatikusan átvesz az MNB. A kormány zárószavazás előtti módosítója szerint a következő fél évben közülük bárkinek bármikor felmondhatják a munkaviszonyát a költséghatékony létszámgazdálkodás megvalósítására, tehát a szervezeti összevonásokra hivatkozva. Vagyis attól, hogy valaki átkerül a jegybankba, még nem biztos, hogy fél év múlva is lesz munkája.

Az EKB egyébként alapvetően elégedett volt az új jegybanktörvény tervezetével, illetve a PSZÁF beolvasztásával (bár a szervezet szerint a rendelkezésre álló idő ehhez túl rövid, ezért az összevonást el kellene halasztani), leginkább csak azzal kapcsolatban volt kifogása, hogy a felügyelet jogutódjaként az MNB-t előre nem kalkulálható költségek terhelhetik (például egy elveszített kártérítési per miatt), és ez csorbíthatja pénzügyi függetlenségét. A kormány pénteken benyújtott módosítójával ezen úgy segítene, hogy a jegybanknak a PSZÁF-tól hozzá kerülő kötelezettségekért csak a felügyelettől átvett pénzeszközök és a felügyeleti tevékenységből származó bevételek erejéig kell helytállnia, ezen felül az állam lép be, és fizeti a számlát.

A kabinet emellett kőbe – mivel kétharmados jogszabályról van szó, gránitba – vésné a jegybank növekedési hitelprogramját is. Az MNB elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése, fenntartása, vagyis az infláció féken tartása, ám e cél veszélyeztetése nélkül támogathatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját is. Ezek a célok a kormány javaslata szerint most kiegészülnének a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelésével, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosításával, vagyis az olyan akciókkal, mint amilyen a napokban 750 milliárdról 2750 milliárd forintra emelt keretű, a jövő év végéig folytatni tervezett növekedési hitelprogram.

A kis- és középvállalkozások hitelhez jutását ösztönző program első szakasza szinte egyöntetű támogatást élvezett, a most bejelentett kétezermilliárd forintos keret azonban máris több kritikát kapott. Az elemzők szerint a program akár tíz éven át évi 60-100 milliárd forint költséget jelenthet a jegybanknak, közvetve pedig a költségvetésnek, mivel az MNB veszteségét a büdzsének kell állnia. Ezzel szemben a jegybank által várt hatást, 2014 végéig a GDP két százalékpontos bővülését erősen optimistának, túlzónak tartják, mert a pénzek nagyobb része nem új beruházásokra, hanem a meglévő hitelek kiváltására, olcsóbbra cserélésére megy el.

Emellett az MNB-s forrása lehetővé teszi, hogy a külföldi anyabankok további likviditást vonjanak ki az országból, ezzel viszont a hazai pénzintézetek túlságosan függővé válnak a jegybanktól, hitelezési aktivitásukat akkor tudják majd növelni, ha ahhoz pénzt kapnak az MNB-től. A jegybank emellett saját mozgásterét is korlátozza, mert az alapkamat esetleges emelésével saját veszteségeit és ezzel a költségvetés terheit növelné – vélik az elemzők. Az MNB tegnap közleményben reagált a kritikákra.

A jegybank szerint a szakmailag megalapozatlan és valótlan számítások, illetve állítások egyoldalúak, kizárólag a program költségeivel foglalkoznak, a hitelprogram pozitív hatásait azonban figyelmen kívül hagyják, a levont következtetések ezért félrevezetők. Ám hogy pontosan miben tévednek az elemzők, az nem derül ki a közleményből. Az MNB érvelése csak arra szorítkozik, hogy a jegybank szerint a program folytatása segít lebontani a hitelpiaci korlátokat, növeli a hitelintézetek közötti versenyt, hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatás emelkedéséhez, s ezáltal a költségvetés bevételei is emelkednek.