A Jutarnji List című zágrábi napilap azt írta csütörtökön internetes oldalán, hogy a magyar olajipari vállalat nemrég levelet küldött a horvát kormánynak és a gazdasági minisztériumnak, amelyben arra figyelmeztet, hogy kész kártérítési keresetet benyújtani a horvát állam ellen, mert ez utóbbi nem vette át az INA veszteséges gázüzletágát, noha erre még 2009-ben szerződésben vállalt kötelezettséget.

Az INA irányítása a tét

A lap azt írja, hogy a magyar vállalat nem elégedett meg szóbeli fenyegetésekkel, hanem már ügyvédeket is fogadott, akik képviselnék a horvát kormánnyal folytatandó jogvitában. A Mol állítólag egy tekintélyes amerikai ügyvédi irodát bízott meg ezzel, és a lapot informáló forrás úgy tudja, hogy az amerikai ügyvédekkel folytatott múlt heti megbeszélésen részt vett Áldott Zoltán, az INA igazgatóságának az elnöke is. A Jutarnji List szerint a Zágrábnak küldött levéllel a Mol „jogilag bebiztosította” magát arra az esetre, ha kudarcba fulladnának az INA új irányítási modelljéről folytatandó tárgyalások. A Mol nem nyújtja be azonnal a kártérítési keresetét, hanem abban az esetben szándékozik ezt megtenni, ha a tárgyalások kudarcba fulladnának, vagy nem lenne elégedett az eredményükkel – tette hozzá az újság.

A horvát kormány és a Mol tárgyalásai szeptember 18-án kezdődnek, és a megbeszélések közeledtével egyre feszültebb az INA két tulajdonosának – a horvát államnak és a Molnak – a viszonya. Az újság szerint ebben az összefüggésben kell vizsgálni a három napja megjelent információkat arról, hogy az állam eladja saját részesedését az orosz Rosznyeftynek. Ezt a horvát kormány azonnal cáfolta, és a lap szerint a zágrábi kormány- körökben az gyanítják, hogy a magyarok állnak a híresztelés mögött. A Mol gázüzletággal kapcsolatos fenyegetései erősítik azt a feltételezést, hogy az INA új irányítási modelljéről tartandó tárgyalások nem lesznek könnyűek – írja a Jutarnji List.

A veszteséges gázüzletág átvételéről szóló keretszerződést 2009. január 30-án írta alá a Mol, a horvát kormány és a Plinacro, az állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalat. Abban állapodtak meg, hogy a Plinacro 514 millió kunáért (20,15 milliárd forintért) megveszi az INA okoli gáztárolóját, a gázkereskedelmi tevékenység értékesítésére vonatkozó szerződést pedig 2009. július 1- jéig kell megkötni. Megállapodtak abban is akkor, hogy az INA által átadott gáz értékesítési ára fokozatosan eléri az importárat 2010 és 2014 között, és ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék-megállapodást köt az INA horvátországi szénhidrogén-termelésével kapcsolatban. Az okoli gáztározó a Plinacróhoz került, de Jadranka Kosor kormánya 2010. december 1-jéig halasztotta a gázkereskedelmi üzletág átvételét, majd 2010 végén végképp elállt az ügylettől.

A Mol az MTI kérdésére megerősítette, hogy a cég július végén levelet küldött a horvát kormánynak. Ebben megerősítették, hogy a Mol továbbra is elkötelezett a horvát kormánnyal való együttműködés mellett, és hogy egy „konstruktív és gyakorlati megoldás születhessen a horvátországi és az INA-ban meglévő befektetéseivel kapcsolatban”. Miközben azt remélik, hogy a horvát kormány hasonló mértékben elkötelezett az INA jövőjével kapcsolatban, hozzáteszik: egy „működőképes megoldás közös kimunkálása” az INA-ban érintett összes fél érdeke. Leszögezik azonban, hogy a Molnak részvényesei érdekeit is szem előtt kell tartania. A közlemény szerint elkötelezettek a tárgyalásokra és „egy minden érintett részére elfogadható megoldás megtalálására”, ám ha ez nem vezet eredményre, „a Mol arra kényszerülhet, hogy a legmegfelelőbb jogi lépést megtegye érdekei védelmében”.