Nyíregyháza a hazai nyelvoktatás New Yorkja
Nem vettem részt a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek megírásában – cáfolta Bucskóné Szabari Judit, a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) Nyelvi Program Akkreditációs Bizottságának az elnöke azt a szakmában elterjedt hírt, hogy központi figurája lett volna a hazai nyelvoktatásban várhatóan jelentős változásokat hozó új jogszabály létrehozásába bevont szakértői körnek.
Mint arról beszámoltunk, az NGM minőségbiztosítás címén lényegében teljesíthetetlen feltételeket állítana a legtöbb mai nyelviskola számára a piacon maradáshoz. Az akkreditációt átkeresztelnék hatósági engedélyre, ám a korábbiaknál jóval súlyosabb költségeket rónának a felnőttképző intézményekre, ezenfelül komoly, minimum kétmillió forintos bankletétre is köteleznék a képzőket. Szakmai forrásaink szerint nem kétséges, hogy a piacon csak a nagyok maradnának meg, akik közé az utóbbi időben azok a vállalkozások is felkerülhettek, akik a „tudásod a jövőd” művésznevű, uniós finanszírozású pályázat nyertesei voltak.
Bár háromszázan pályáztak a kilencmilliárdos keretösszegű támogatásra, a többséget néhány vállalkozás vitte el. A TÁMOP Programiroda adatai szerint, augusztusig mintegy nyolcmilliárd forintnyi támogatást osztottak szét. (A tényleges kifizetés még a legtöbb programnál nem történt meg.) A megrendelések közel felét, 3,9 milliárd forintot, 17 cég kapta meg. A legnagyobb megrendelést, összesen 560 millió forintot két nyíregyházi nyelviskola, a New York és a Top Tanoda kapta. A cégek alapítója Bucskóné Szabari Judit. Az általa vezetett Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) Nyelvi Program Akkreditációs Bizottsága adta ki a pályázaton való indulás előfeltételét jelentő programakkreditációs tanúsítványt. Igaz, ő már összeférhetetlenségi okok nélkül véleményezte a beadott pályázatokhoz benyújtott szakmai programokat. A New York és Top Tanoda iskolákban lévő részesedését nem sokkal FAT-ba történt delegálása után átadta ugyanis, igaz, a New York nyelviskola ma is családi érdekeltségük, és a lánya az ügyvezető igazgató. Érdeklődésünkre Bucskóné Szabari Judit hangsúlyozta: a bizottság feladata a beadott programkérelmek jogszabályi és szakmai előírásoknak történő megfeleltetése volt, ám a döntés joga a FAT-ot illette meg, a beadott kérelmekből soha nem derült ki, hogy az intézmény milyen pályázatokhoz vagy egyéb munkákhoz kívánja felhasználni a programot. Forrásaink ugyanakkor több olyan esetről is beszámoltak, mikor sorozatban dobott vissza a testület beadványokat, melyeket csak többszöri fellebbezés és sokhavi késedelem után kényszerült végül jóváhagyni.
A TÁMOP-os pályázatok lebonyolítását így számos kritika érte a szakmából. A pályázat menetére rálátó forrásaink szerint a későbbi nyertes nagyobb cégek jócskán „túlnyerték” magukat: jóval több csoportra adtak be pályázatot, mint amennyit a saját vállalkozásaikkal fel tudtak volna venni; vagy éppen eleve olyan képzési helyekre pályáztak, ahol soha nem is volt kihelyezett képzésük.
A nyertesek így később helyi alvállalkozó stúdiókkal kötöttek szerződést, akik elvégezték a tényleges oktatást. A fővállalkozó-alvállalkozó rendszert az tette lehetővé, hogy a pályázati keretet sajátosan állapították meg. Az uniós finanszírozású program legfeljebb egy órára és fejenként 1000 forintos oktatási költséggel számolt. Ugyanakkor a pályázati kiírásából kimaradt, hogy mekkora lehet a maximális csoportméret. Így voltak olyan nyertesek, akik nagy, 14-16 fős csoportokat indítottak, dacára, hogy szakmai alapvetésnek számít: nem szabad 12 főnél nagyobb csoportot indítani.
A rendszer nem a most megteremteni célzott minőségi nyelvoktatás irányába hatott, ám az üzlet így meglehetősen jövedelmezőnek bizonyult. Az uniós pályázaton kiszámlázott 12-16 ezer forintos óradíjból jellemzően 5-8 ezer forintot kapnak az alvállalkozó helyi iskolák – mondja Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Ez egyébként nagyjából megfelel a piacon normális óradíjnak, ám így a nyertes fővállalkozók némi minimális adminisztráció fejében zsebre vághatták az összeg másik felét. A pályázatból botrány is lett, és talán ennek volt a hatása, hogy később szélesebbre nyitották a támogatási kört. Így júliusig összesen 22 további cég kapott 100 és 50 millió forint közötti, míg a maradék 2,7 milliárdos támogatást 150 további cég között osztották szét ingyenes tanfolyamok szervezésére.
Rozgonyi szerint önmagában is elképesztő, hogy az állami finanszírozású támogatási program a normál piaci díjak dupláját kínálva indult el. Ha a 12,5 milliárdos keretből nem pazarolnának el 3,5 milliárdot a program adminisztrációjára, és a támogatott képzésekért normál árat fizetve, azokat közvetlenül az évtizedek óta megbízhatóan működő helyi iskoláktól rendelné meg a programiroda, úgy akár a mostani tanfolyammennyiség kétszeresét is tudnák biztosítani. Ez pedig elegendő lehetne arra, hogy a résztvevők 16 fős csoportokban szervezett gyorstalpalók helyett, színvonalas képzésen, valódi nyelvtudásra tegyenek szert.
A szakmában úgy tudják, hogy Bucskónét a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről a TÁMOP pályázatért is felelős Czomba Sándor államtitkár javasolta korábban a FAT-ban betöltött szakértői posztra. Bucskóné azt mondta: véletlen, hogy Czomba Sándor családi cégének, az 1999-ben alapított Oki-Tok Bt. egyik debreceni fióktelepének címe egy éven át, az idei esztendő elejéig megegyezett a New York nyelviskola debreceni címével. A bizottsági elnök szerint a nyíregyházi épületbe számos más cég is be van jegyezve, ők pedig a Czombához kötődő vállalkozásról azt sem tudták, hogy egyáltalán létezik.
A debreceni irodaház valóban sok cégnek ad otthont. Ugyanide van bejegyezve „A Mindennapi Kultúráért Egyesület”, amely szintén a 17 legnagyobb TÁMOP-nyertes egyike: 137 millió forintnyi támogatást kapott a pályázaton. Honlapja szerint az egyesület többek között fogyasztóvédelemmel, egészségmegőrzéssel, környezetvédelemmel, kulturális örökség megóvásával, emberi jogokkal, tudományos kutatással, illetve az „Euroatlanti integráció elősegítésével” is foglalkozik.
3,9 MILLIÁRD
UNIÓS MEGRENDELÉS gyanánt mintegy 8 milliárd forintos megrendelést kaptak „ingyen nyelvórákra” az iskolák. Az összeg majdnem felét, 3,9 milliárd forintot, 17 cég kapta.
