A meglepetést nem is a rezsicsökkentés infláció ölő hatása okozta, hanem az, hogy a dohánytermékek árrésének júliusi hatályú, négyről tíz százalékra történő emelése eddig csak minimális mértékben éreztette a hatását. Sok kétség azonban nem férhet ahhoz, hogy a dohányáruk drágulása – a készletek kifutása után – szeptemberben már teljes mértékben beépül a trafikok áraiba. Erre utal, hogy tavaly augusztushoz képest az élvezeti cikkek 9,1 százalékkal, most júliushoz viszonyítva csak 0,9 százalékkal drágultak.

Az élelmiszerek éves szinten 2,7 százalékkal drágultak, holott a tavaly ilyenkor kezdődött piaci árrobbanás hatása már nem rontotta a statisztikát. A júliusi víz- és csatornadíj-csökkentés ellenére átlag feletti, 2,9 százalékos mértékben drágultak a szolgáltatások, míg az üzemanyagokat is magában foglaló termékkörnél 0,4 százalékos áremelkedést mértek. A ruházati és a tartós fogyasztási cikkek viszont olcsóbbak lettek (0,5, illetve 2,2 százalék), igaz, az árak mérséklődése érdemi keresletfokozó hatást nem váltott ki – erről tanúskodnak a kiskereskedelem forgalmi adatai.

Ami a jövőt illeti, a belengetett októberi vagy novemberi újabb rezsicsökkentési hullám megteszi majd jótékony hatását, és tovább, akár egy százalék alá is csökkenhet az árromlás üteme, ami azonban a költségvetés adóbevételein még nem ismert mélységű nyomot hagy majd. A kieső adót aztán valahogyan pótolni kell, hacsak a belső fogyasztás nem kap hirtelen akkora lendületet, hogy behozza az áfában kieső összegeket. Ha csak a rekordnak számító alacsony szintre esett inflációt nézzük, akkor semmi sem állíthatja meg a monetáris tanácsot abban, hogy folytassa a 3,80 százalékon álló alapkamat csökkentését. Ehhez megvan a mozgástere, de meglehet, hogy ez egy hét múlva már nem lesz igaz, ugyanis önmagukban a kedvező magyar inflációs adatok nem sokat érnek, ha a nemzetközi befektetői hangulat hirtelen megváltozik. Erre pedig jó esély van, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a jövő héten tart kamatdöntő ülést, amelyen a biztató foglalkoztatási is inflációs adatok láttán a havi 85 milliárd dolláros likviditásbővítő-gazdaságélénkítő program kivezetéséről határozhatnak. Egy ilyen, előbb-utóbb garantáltan bekövetkező döntés a feltörekvő piacokon gyors eszközkivonást eredményez, ami nálunk a BUX és a forint jelentős gyengülését válthatja ki. Ha ez a hatás nem sokkszerűen éri a magyar piacot, akkor marad tér a kamatcsökkentésre, s az irányadó ráta akár a háromszázalékos szintre is süllyedhet. Ha nem, akkor az óvatosabb forgatókönyv érvényesül, s a kamatcsökkentési ciklus 3,5 százalék környékén áll meg.