Mégis offshore a kötvénycég
„A HSSDF, bár a Kajmán-szigeteken bejegyzett, nem offshore cég” – közölte áprilisban Varju László DK-képviselő kérdésére Rogán Antal, a speciális államkötvényügyletekkel megbízott, legalábbis offshore-gyanús társaságok kapcsán. Ezt a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta, hogy a társaság megnevezte tulajdonosait. Májusban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hasonló kérdésre hasonló választ adott a szintén DK-s Oláh Lajosnak, az Együtt 2014. szeptember eleji sajtótájékoztatója kapcsán pedig Koszorús László képviselő fogalmazott úgy: a gazdasági bizottság által jóváhagyott vállalkozások nem offshore cégek, mert felfedték tulajdonosaikat.
Lian Wang szavaiból kiderült: noha valóban megnevezték az alap öt jelentős tulajdonrésszel bíró végső haszonhúzóját, a cég a Kajmán-szigeteken offshore státussal bír. Tájékoztatásuk szerint a HSSDF vezető tisztségviselői (azaz nem tulajdonosai) Simon Mu (a világszinten tevékenykedő, többek között a BorsodChemet is irányító Wanhua vezetője), Lian Wang, Boros Attila, Jonathan Chan és Wenqing Wu.
Az offshore-adóelkerülő technikákat népszerűsítő honlapokon a Kajmán-szigeteket úgynevezett „no tax haven”-ként mutatják be, azaz ott meghatározott feltételek mellett egyáltalán nem kell cégadót fizetni. Az ország adóhatóságai nem vagy csak korlátozottan működnek együtt külföldi szervekkel. A HSSDF-menedzsment tájékoztatásuk szerint Hongkongban működik: a különleges igazgatású terület „zero tax haven” szolgáltatása a külföldi jövedelmekre biztosít adómentességet. Arra a kérdésre, hogy tevékenységüket konkrétan milyen adószabályok szerint kívánják végezni, Lian Wang kitérő választ adott. Ugyanakkor rögzítette: a felállásra azért van szükség, hogy az általuk vállalt területeken, Kínában és Vietnamban a lehető leghatékonyabban tudják népszerűsíteni a lehetőséget. (A magyar letelepedési államkötvények igénylői 250 ezer euró fejében az állampapírokat ténylegesen megvásárló HSSDF alapjának papírjait kapják meg, egyszersmind a magyar állam ígérete szerint könnyebben juthatnak nálunk letelepedési engedélyhez. A közvetítő céget szakértői számítások szerint igénylőnként körülbelül 20 millió forint illeti.) Ottani viszonylatban az alapok jó része így áll fel, ez iránt táplál a lehető legtöbb bizalmat a lehetséges vásárlói kör – szögezte le, arra a kérdésünkre is válaszolva, hogy miért nem Magyarországon adózó céget jegyeztek be e célra.
Eddig 179 hivatalos igény érkezett a HSSDF-hez, zömében Kínából – tájékoztatott Lian Wang. Közülük 70-en már kifizették a papírokat, húszan meg is kapták a tartózkodási-letelepedési engedélyt. Arra a kérdésre, hogy körülbelül hány érdeklődővel számolnak, kifejtette: elégedettebbek lesznek ezer olyan ügyféllel, akik kíváncsiak Magyarországra, további befektetéseket hoznak ide, és hírünket viszik a világban, mint háromezer olyan vásárlóval, akiknek nincsenek ilyen szándékaik. Lapunk számításai szerint hetven kifizetett kötvény körülbelül 1,4 milliárd, ezer ügyfél húszmilliárd forint bevételt hozhat nekik. Arra, hogy ezer ügyféllel számolva milyen költségeket terveznek, annyit mondott, a kezdeti szakaszban több, később kevesebb.
Korábbi információk szerint a HSSDF magyar résztulajdonosa, Boros Attila irányította a felszámolás előtti években a Hajdú-Bétet, ám a Fidesz nem őt, hanem az ekkortájt a cég tulajdonosát vezető, jelenleg az Együtt színeiben politizáló Bajnai Gordont támadja.
