Matolcsy nem forintosítana
A bankszövetség augusztus végén két elképzelést mutatott be a kabinetnek, ebből az egyik, a devizahitelek forintkölcsönre váltásának azonban pont az lenne az alapja, hogy az MNB a piacinál kedvezőbb árfolyamon biztosít devizaforrást, a jelenlegi 300 forinttal szemben 270 forinton adna eurót az akcióhoz. A bankok ugyanis részben ennek a kedvezménynek a továbbadásával érnék el, hogy csökkenjen az adósok törlesztőrészlete.
A jegybankelnök egyébként sem támogatná, hogy a devizahiteleket egy lépésben váltsák át forintra, mivel így a terhek egyszerre jelentkeznek, és ez kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra. Az MNB csak olyan elképzelést tud támogatni, amely nem sérti – a jegybanktörvényben megfogalmazott – három legfontosabb célját: az ár- és a pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a gazdasági növekedés támogatását – tette hozzá. Matolcsy György szerint a jegybank majd csak akkor alakítja ki a devizahitelekkel kapcsolatos véleményét, ha a kormány olyan javaslattal fordul hozzá, amely élvezi a frakciószövetség és a kabinet támogatását is.
Miközben a devizahitelek kivezetésére nem szívesen áldozna a jegybankelnök, a vállalati hitelezés élénkítésére kidolgozott növekedési hitelprogramra biztosított forrást az eddigi négyszeresére emeli az MNB. A június elején indult és augusztus végén zárult akció keretében a jegybank 750 milliárd forint forrást biztosított ingyen a pénzintézeteknek, hogy azt legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett adják tovább a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) beruházásokhoz, forgóeszköz-finanszírozásra, az uniós pályázatok önrészének biztosításához, valamint az ilyen célú hitelek kiváltására, illetve a devizakölcsönük forinthitelre váltásához.
A nemzeti bank monetáris tanácsa értékelése szerint a program sikeres volt, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a bankok a hitelkeret 90 százalékát fel tudják használni, ezért a tanács az akció folytatása mellett döntött – jelentette be tegnap Matolcsy György. A program második szakaszában, idén októbertől 2014 végéig az MNB további kétezermilliárd forintot biztosít a pénzintézetek számára, lényegében a korábbi feltételek mellett. Az összeg döntő részét, 1800 milliárd forintot új hitelekre, illetve a már meglévő forintkölcsönök kiváltására, olcsóbbra cserélésére vehetik igénybe a vállalkozások, míg a devizahitelek forintosítására 200 milliárd forint jut. (A program első szakaszában a forrásokat még nagyjából 60-40 százalékban osztotta meg a jegybank, de a devizahitelek kiváltása iránt nem különösebben érdeklődtek a cégek.)
Az MNB szerint a növekedési hitelprogram idén június és 2014 vége között plusz 1,8-2,4 százalékpontos GDP-bővülést eredményezhet attól függően, hogy a forrásokból mennyit fordítanak a vállalkozások beruházásra és mennyit az egyéb célokra. A jegybank korábban, a hitelprogram első szakaszától 0,2-0,5 százalékpontos GDP-növekedést várt, az eredetihez képest most az ötszörösére emelt keret alapján így a korrigált előrejelzés egy kicsit optimistának tűnik.
