Új erőre kapott a kínai gazdaság
A gyarapodást egyértelműen az Egyesült Államokba és néhány kiemelt piacra irányuló kivitel felfutása magyarázza. Az amerikai kivitel a júliusi 5,3 százalék után 6,1 százalékkal bővült a nyolcadik hónapban. Elemzők szerint a javuló amerikai munkanélküliségi, foglalkoztatási és kiskereskedelmi adatok alapján arra következtetnek, hogy ez a növekedési ütem a következő időszakban még dinamikusabbá válhat.
A most látható exportoffenzíva fenntarthatóságát illetően azonban akadnak kérdőjelek is. Elsősorban az emelkedő bérköltségek és a jüan (év eleje óta 1,8 százalékos) erősödése ássa alá a kínai versenyképességet s hozza fel az olyan vetélytársakat, mint Banglades vagy Vietnam. Az elmúlt évek kölcsönökből fedezett gazdaságélénkítése után Peking a hitelcsapok szűkítésével próbálja megakadályozni a buborékok felfúvódását mind a tőzsdén, mind az ingatlanpiacon, elkerülendő egy váratlan és globális hullámokat vető válság kialakulását. Ennek viszont ára van: a hitelszűke a fejlesztéseket – és a fogyasztási kölcsönök megkurtítása révén– az importot veti vissza. Az utóbbi pár hónap erősebb exportadatai mindenesetre bizakodással tölthetik el a kínai vezetést, ezek alapján ugyanis teljesülhetnek a 7,5 százalékos gazdasági növekedésről szőtt idei tervek, amelyek egyben azt is jelenti, hogy mégsem lesz szükség pótlólagos központi gazdaságösztönző programok meghirdetésére. A második negyedévben 7,5 százalékos volt a gazdasági növekedés Kínában, s a mostani kedvező adatok láttán az elemzőházak is felfelé módosították prognózisaikat. A JP Morgan például a korábbi 7,4 százalékról 7,6 százalékosra emelte a harmadik negyedévről szóló GDP-bővülési előrejelzését – írja a The Wall Street Journal.