Nyitják a pénzcsapot
A tíz kérdéses program a hét regionális operatív program, valamint a Környezet- és Energia Operatív Program, a Közlekedési Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program. A lépés azért jelentős, mert a magyar állami beruházások több mint 90 százaléka uniós pénzből valósul meg: ebből van út, hulladéklerakó vagy panel-korszerűsítés. Korábbi információk szerint több mint 300 milliárd forint folyósítását tartotta vissza november óta Brüsszel.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár augusztus 1-jével vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, azaz az uniós pénzekért felelős szervezet irányítását. Alig két héttel később megkongatta a vészharangot: az uniós politikában szokatlan módon beismerte, hogy 15 operatív programból 13 kifizetését leállította Brüsszel (ezt általában csendben intézi mind az unió, mind az érintett tagállam), igaz: a vita tavaly óta tartott, és tavasszal már nyilvánosságra került a pénz visszatartásának híre. Ez azt jelentette, hogy az elkészült projekteket, fejlesztéseket a magyar állam kifizeti, ám amikor elküldi a számlákat Brüsszelbe, nem kapja meg a pénzt. Azaz az államkincstár meghitelezi az uniós fejlesztéseket, amíg újra nem indulnak a kifizetések.
Ez két módon történhet: az adott tagállam perel vagy megállapodásra törekszik. Magyarország mindig is az utóbbit részesítette előnyben. Ilyen esetben a visszatartott pénz bizonyos százalékát nem fizeti ki Brüsszel – ez a büntetés. Nem kell tehát semmit befizetni, egyszerűen kevesebbet utal az unió, az állam pénze benne marad a projektben.
Ez a százalék a legfontosabb: mint Hahn a sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva elmondta, 2 és 100 százalék között bárhol lehet a büntetés mértéke. Románia tavaly 25 százalékot kellett hogy beáldozzon, és Lázár János is úgy fogalmazott: az első hírek hasonló mértékről szóltak. „Tisztességes megállapodás született” –fogalmazott Lázár János, aki sikerként ítélte meg a döntést, hangsúlyozva, hogy Magyarország elfogadta a bizottság július végi, az ötszázalékos korrekcióról szóló javaslatát.
A „büntetés” összege Lázár számításai szerint 230-250 millió euró, azaz 69-75 milliárd forint lehet. Ezt azonban nem feltétlenül bukja el az ország, hiszen csak azokra a pályázatokra nem fizetik ki, amelyekre korábban lekötötték és megpróbálták lehívni. Újra, újabb projektekre le lehet kötni és fel lehet használni – már ha sikerül a kiírást és a pályáztatást idén december végéig lezavarni. (Más kérdés: a büntetés az államháztartás hiányát növeli, hiszen a kérdéses összeg nem folyik be a költségvetésbe, miközben azt korábban bevételként tervezték. Ez a GDP 0,3 százalékával növelheti a deficitet, amivel Magyarország akár a bűvös háromszázalékos küszöb fölé is kerülhet, ami a túlzottdeficit-eljárás újbóli megindítását is magával hozhatja.)
Lázár hozzátette: fontos az is, hogy a megbeszélésen arról is szó volt, hogy az Európai Bizottság segítséget fog nyújtani Magyarországnak a még le nem kötött uniós pénzek felhasználásához az operatív programok módosításával, illetve a legnagyobb projektek listájának benyújtásával. Idén december 31-én ugyanis véget ér a 2007–2013-as uniós költségvetési időszak, az addig nem lekötött pénz pedig elveszhet. Magyarország esetében akár 500-600 milliárd forintról is szó lehet. És erre jön rá a ma bejelentett 69-75 milliárd, amelyet újra meg kell pályázni, ha nem akarjuk elveszíteni.
Az említett tíz programban a kifizetések az úgynevezett „mérnökügy” miatt álltak le. 2007 óta ugyanis a fejlesztések egyik feltétele volt, hogy a műszaki ellenőri feladatokat olyan személy végezze el, aki tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, illetve beszél magyarul. Ezt Brüsszelben a szabad verseny korlátozásaként értelmezték. A kormány egyébként erre reagálva gyorsan, már februárban kivette a kérdéses feltételt a kiírásokból.
Johannes Hahn a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nincs abban semmi különös, hogy felfüggesztik a kifizetéseket, ez a „napi rutin része”. Mint elmondta, idén legalább száz operatív program kifizetéseit függesztették fel, és szinte minden tagállam érintett.
Magyarország egyébként – Hahn szerint elsőként – már benyújtotta a következő, 2014–2020-as költségvetési időszakra vonatkozó partnerségi megállapodás első tervezetét is. Lázár erről úgy nyilatkozott: a kormánynak az a terve, hogy az említett időszakban az uniós támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, de „természetesen tiszteletben fogjuk tartani az EU prioritásait”.
