Ugyanakkor a KSH adataiból az is kiderül, hogy tavalyhoz képest jóval kevesebb vállalkozás versengett egymással: míg tavaly júliusban még 3175 volt a regisztrált turisztikai szállásadók száma, addig idén júliusra már csak 3053 kereskedelmi szálláshely maradt a piacon. Míg egy év alatt a szállodák száma és kapacitása is nőtt, addig a kevésbé tehetős turistákra pályázó vállalkozások – panziók, üdülőházak, kempingek –húzták le a rolót. A legnagyobb érvágást éppen a legolcsóbb kempingek szenvedték el: a KSH adatai szerint a kempingférőhelyek száma a tavaly júliusi 91 ezerről 81 ezerre csökkent. A nagyobb szálláshelyeken érzékelhető fellendülésnek két fő oka van: az egyik a tavalyihoz képest jóval kedvezőbb időjárás (a meleg nyár), illetve a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP) bevezetése. Az NGM szerint a nyáron összesen 544 ezren használták kártyájukat, azaz a SZÉP-kártya legalább egymillió embert vitt el pihenni – emelte ki Horváth Viktória, a tárca államtitkára. Ugyanakkor a SZÉP-kártya lendítő hatása jobbára csak az eladott vendégéjszakák számában mutatható ki. A (turizmushoz is kapcsolódó) vendéglátóhelyek forgalma az idén tovább zuhant, illetve az idén az év elejére mélypontra esett a belföldiek utazási aktivitása, ahogy a beföldi lakosok utazásra fordított költségei is 42-ről 41 milliárdra estek az év elején a tavalyi év szintjéhez képest.