Megállapodtak azon sávok sorsáról is, amelyeket a 2012-es tenderen nyertek el a hármak, de amelyeket a végeredményt jogerősen megsemmisítő bírósági döntés értelmében elvileg vissza kellett volna adniuk az értük kifizetett 31 milliárd forint ellenében. Ez kiemelt kérdés volt, mert a szolgáltatók e frekvenciákat használták fel a széles sávú lefedettségük javításához. A megegyezés értelmében 2022-ig a kérdéses sávok is náluk maradhatnak, s az állam visszatéríti a hosszabb, 15 éves időszakra már kifizetett díj időarányos részét.

A szerződést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor képviselői pénteken írták alá, lezárva ezzel egy elhúzódó perekkel fenyegető konfliktust, amely a tervezett új állami mobilszolgáltató színre lépése kapcsán robbant ki. Hogy ki mennyit fizetett, azt a cégek és a hatóság egyelőre nem tette közzé, de a Magyar Telekom a tőzsdei befektetőknek szóló közleményében 38 milliárdos kifizetésről számolt be, igaz, négymilliárdot visszakapott az elnyert frekvenciahasználati jog lerövidülése miatt.

2022-ig viszont évi 3,4-3,4 milliárd forinttal csökkennek a cég által fizetendő frekvenciahasználati díjak. Ennek köszönhetően a Telekom kilenc év alatt a most befizetett összeg durván kilencven százalékát visszakapja – nominális értelemben. A Telenor 27 milliárdos kiadásról és a frekvenciahasználati díj kétmilliárdos csökkenéséről számol be, így a Vodafone-ra 35 milliárdos díj juthatott.

A Telenornak egyébként jóval több, majdnem kétszer annyi 1800-as sávja van, mint a többieknek, így ezzel a készlettel most már bátran megkezdheti eddig jegelt intenzív fejlesztéseit a 4G/LTE-technológia terén, s ezen a sávon – némileg magasabb üzemeltetési költségek mellett – az egész országot le tudja fedni gyors széles sávú kapcsolattal. Emlékezetes, hogy a Vodafone a nyár elején még perrel fenyegette a távközlési szabályozót, amiért az nem az állam és a cég között hatályos szerződésnek megfelelően kívánt gazdálkodni azokkal a frekvenciákkal, amelyeken a Vodafone ma is szolgáltat. Az NMHH elnökhelyettese akkor azt jelentette be, hogy nem hosszabbítják meg hét és fél évvel a Vodafone jogosultságát, hanem pályáztatni kívánják a sávokat.

Noha a szerződések világosan kimondták: mivel korábban a versenytársaknak is hosszabbítottak, a Vodafone esetében is így kell eljárni. A Vodafone nem csak fenyegetett, perelt is. Mindeközben a másik két cég sem ülhetett a babérjain, mert jól látszott a kormányzati-szabályozói törekvés, hogy a lejáró frekvenciákat pályáztatni kívánják. Ez egyfelől bizonytalan állapotot idézett elő a cégeknél, hiszen nem lehettek biztosak abban, hogy a piacon maradhatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel, másfelől komoly kockázatot jelentettek az államnak is, mivel ezek a cégek – a beszállítóikkal együtt – több tízezer embernek adnak munkát. S hogy a dologban legyen még egy csavar: eközben röppentek fel iparági pletykák arról, hogy a sikertelenül zárult állami projektet követően az állam részesedésvásárlással beszállna a mobilpiacra.

Pénzt hoz a digitális átállás

Még idén megpályáztatják a 4G sávokat, azon 800 megahertzes frekvenciákat, melyek a digitális átállással „üresedtek meg”. Eredetileg ezt az értékesítést az EU-s vállalásaink szerint idén be kellett volna fejezni, de kaptunk könnyítést, ennek megfelelően elég kiírni a pályázatokat. Újra pályázatot írnak ki a negyedik szolgáltató indulását lehetővé tévő blokkokra is.

Megegyeztek