Ám mivel a két központi bank más-más felhatalmazással rendelkezik, s felépítése is eltérő, ezért a jövőbe mutató eszmefuttatások sem lehetnek azonosak. Az angol inkább az amerikai utat követi, hiszen Mark Carney elnök sejteni engedte, hogy a kamat egészen 2016-ig ilyen szinten maradhat, függően attól, hogyan alakul a munkanélküliség és az infláció. A tizenhét országra kiterjedő euró zóna központi bankja élén Mario Draghi elnök viszont jelezte: az EKB-nak csak az árstabilitásra kell törekednie. Ezért fogalmazott úgy már júliusban, s ismételte most meg, hogy a kamat ezen vagy alacsonyabb szinten marad hosszabb időn át. Az infláció az új előrejelzés szerint is bőven a kétszázalékos cél alatt tanyázhat egészen 2014 végéig, hiszen idén 1,5, jövőre csupán 1,3 százalékot érhet el az irama.

Mint Draghi kifejtette: az EKB intézményi kerete nem teszi lehetővé, hogy az amerikai vagy az angol jegybankhoz hasonlóan mennyiségi küszöböket határozzon meg a kamat változtatásának feltételéül. Hozzátette: az új kommunikáció révén a kamatok kilengését sikerült csillapítani, de nem sikerült meggyőzni a piaci szereplőket arról, hogy ne reagálják túl a korábbiaknál kedvezőbb gazdasági híreket. Mindamellett Draghinak csitítgatnia kell majd a piacokat, amelyeken máris megindult az üzleti kamatok emelkedése, arra spekulálva, hogy az EKB az élénkülés miatt hamar szigorítani kényszerül.

Erre mondta Draghi, hogy az EKB kész beavatkozni, akár az alapkamat csökkentése, akár a kereskedelmi bankoknak nyújtott kedvező árazású hitelek révén. Az elnök óvott a túlzott lelkesedéstől, a recesszióból kilábaló euróövezet növekedését ugyanis számos tényező veszélyezteti. Utalt a 12 százalék feletti munkanélküliségre, a még mindig gyenge hitelezési tevékenységre, a szíriai válságra, a reformok lelassulására és a külső kereslet esetleges gyengülésére, de idesorolta a feltörekvő országok pénzügyi stabilitását érintő kockázatokat is. Ezeket is számba veszi az EKB új előrejelzése, amely szerint idén az eurózónában 0,4 százalékkal csökkenhet a GDP, vagyis 0,2 százalékkal kisebb visszaesést vár most az EKB, mint tette júniusban. Jövőre egyszázalékos növekedést prognosztizál a bank stábja, 0,1 százalékkal kevesebbet, mint három hónapja.