A 12 pillérbe sorolt száz szerteágazó szempont alapján felállított ranglistán elfoglalt helyünket a jórészt régről megszokott, csak felületi kezeléssel vagy még azzal sem orvosolt bajainknak „köszönhetjük”. A kormányzati propagandával szemben az üzleti szféra racionális érvekre hallgat, amikor üzleti terveit elkészíti és beruházásairól dönt. Az ezermilliárd forintos megtakarítással kecsegtető, 2011-ben meghirdetett bürokrácialeépítő kormányprogram eredményességét kétségbe vonó kritikák szerint a korrupció és a vállalkozások működési kereteit megszabó kormányzati politika kiszámíthatatlansága továbbra is a magyar gazdaság rákfenéje. Ezt csak tetézi az adminisztrációs teher és a magas adóelvonás. Vállalatfinanszírozási oldalon a magas hitelkamatokra és a túl szigorú hitelfeltételekre panaszkodnak a cégek. Az intézményrendszer elmaradott, és az innovációt sem kezeli helyén a kormány – szűrhető le az adatokból.

Ezek alapján Közép-Európa kistigrise címéért nem sok sikerrel indulnánk harcba, igaz, régiós versenytársainkat hasonló gondok gyötrik, még ha nem is annyira intenzíven. A felmérésben hazai oldalról részt vevő Kopint-Tárkinál úgy látják, a visegrádi országokkal szemben nem nyújtunk kirívóan rossz teljesítményt, ám nem rendelkezünk semmilyen versenyképességi potenciállal a régióban.

Tavaly a 48.-ról a 60. helyre történt visszaesésünket átmenetiként aposztrofálta közleményében a NGM, óva a túlzott reakcióktól. Sajnálattal jegyezték meg, hogy a megkérdezett vállalatvezetők szubjektív véleménye miatt torzult a kép, pedig a kormány „kiemelkedően sikeres” volt: a rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül Magyarország 23 hellyel előrelépve a 44. lett. S ha a reformok beérnek, még feljebb emelkedünk. Nos, a reformok olyannyira nem értek be, hogy a példaként felhozott makropillér tekintetében sikerült a 84. helyre navigálni Magyarországot.

A kormány ezúttal nem szavakkal, hanem tettekkel, a harmincadik stratégiai partneri szerződés aláírásával reagált a WEF-listás visszaesésünkre. Legújabb partnere a Hewlett-Packard informatikai vállalat lett, amely azonnal egy 175 fős munkahelyteremtő beruházást jelentett be, 3675-re bővítve az eddigi kiemelt partnerek által kreált új állások számát. Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár szerint a stratégiai szövetségkötés „bátor és eredményes válasz a világgazdasági változások diktálta kihívásokra”.

A kevésbé bátor, viszont versenyképes országok élmezőnyében nagy átrendeződések nem figyelhetők meg az idén. Svájc őrzi első helyét, őt Szingapúr és Finnország követi. A németek cseréltek a svédekkel, és feljöttek a hatodikról a negyedik helyre. Az Egyesült Államok szorult be közéjük.