Offshore-gyanús cégek értékesítik a letelepedési államkötvényt
Azt nem árulták el, hogy a már lezárult kérelmek mely országok állampolgáraitól érkeztek, mint ahogy azt sem, mekkora az igény a kötvények iránt. Kérdéseinket, hogy milyen az érdeklődés a letelepedési államkötvények iránt, az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) is feltettük, ám arra való hivatkozással tértek ki a válaszadás elől, hogy zártkörű kibocsátású állampapírról van szó. Csupán annyit jegyeztek meg, hogy a Letelepedési Magyar Államkötvény kibocsátása megkezdődött.
A titkolódzás érthető: az érdeklődésnek ugyanis ennél nagyobbnak kellene lennie. Magyarország az általunk megismert minden versenytárs államnál olcsóbban adja el „uniós útlevelét”. A hazai törvény értelmében, aki 250 ezer euróért (vagyis 75 millió forintért) speciális, legalább ötéves lejáratú állampapírt jegyez, a korábbiaknál gyorsabban szerezhet letelepedési engedélyt, és kap könnyű, tulajdonképpen szinte vízummentes mozgási lehetőséget a fejlett világban. Az állami útlevél-árusítás nem szokatlan jelenség, „üzletembervízumot” mások is kínálnak, csakhogy amíg például Bulgária 500 ezer eurós befektetést követel meg, addig Magyarország ennek a felével is megelégszik.
A versenyképesnek tűnő magyar ajánlat révén reménykedhetett a javaslat előterjesztője, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője abban, hogy a következő két-három évben összesen egymilliárd euró letelepedési kötvényt adhat el az állam. Csakhogy nem látszik az érdeklődők rohama. Ahhoz, hogy valóban összejöjjön az egymilliárd euró, már most naponta három új letelepedőt kellene jegyezni.
A tervektől két ok miatt maradhat el az érdeklődés. Egyrészt: még nem is kezdődött el az árusítás igazán. A szabályok értelmében a letelepedési államkötvényt a magyar állammal szerződött forgalmazókon át lehet szerezni. A cégeket – a magyar eljárásrendben eddig szokatlan módon – az Országgyűlés gazdasági bizottsága jelöli ki, meghatározva, hogy az állam egyes partnerei mely országok állampolgáraival állhatnak kapcsolatban, és területileg hol szolgáltathatnak. A bizottság külön határoz minden társaság alkalmasságáról, elnöke, Rogán Antal maga tekinti át a cégeket, tesz javaslatot, és a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a testület minden további nélkül el is fogadja indítványait.
A jóváhagyás után az Államadósság Kezelő Központnak kell szerződést kötnie a bizottság és az elnök által kiválasztott cégekkel. Ez azonban nem haladt zökkenőmentesen. A bizottság hét cégnek adott engedélyt, ám az ÁAK csak néhány hónap elteltével kötött szerződést több társasággal. Az arab térségért, a Kelet-Európáért és a Szingapúrért felelős cégekkel csak augusztus végén kötöttek megállapodást, ezért, ha lettek is volna potenciális érdeklődők, nem tudtak kihez fordulni.
Erről panaszkodott lapunknak Halmos Bálint ügyvéd is, akit emirátusi ügyfele kért meg arra, járjon el ügyében – ám a területileg illetékesnek kijelölt Arton Capital Hungary Kft.-t sehogy sem sikerült megtalálniuk. A társaság az elektronikus és a postai levelekre sem reagált, telefonon is elérhetetlennek bizonyult, miközben az ÁKK hol az országgyűlési bizottsághoz, hol a céghez irányította az ügyvédet kérdéseivel. Az ügylet így kútba esett, Halmos szerint az Egyesült Arab Emírségek állampolgárságával rendelkező befektetőt nem csupán a szervezetlenség bizonytalanította el, de az is, hogy a kijelölt cégnek nem csupán a tetemes, 40 ezer eurós (12 milliós) eljárási díjat kellett volna kifizetnie, de valójában az alig működő, néhány hónapja alapított, mindössze egymillió forint alaptőkéjű cégnél kellett volna lekötnie a 75 milliós befektetést öt évre.
A helyzet ugyanis az, hogy a magyar szabályok szerint külföldi állampolgároknak csak közvetítőn keresztül lehet a kötvényeket lejegyezni. A kötvényeket a bizottság által kijelölt, az ÁKK-val szerződött vállalkozás vásárolhatja csak meg. A cég ezek után maga bocsát ki értékpapírt, amelyből (és nem az államkötvényből) kell a letelepedni szándékozónak legalább 250 ezer eurónyit legalább öt évig birtokolnia. A külföldiek tehát nem az állammal, hanem a cégekkel szerződnek, vagyis pénzük befektetésével nem a magyar országkockázatot vállalják fel, hanem a kijelölt cégekét. A garanciális problémát a Magyar Nemzet korábbi információja szerint már érzékelték, és módosítani kívánnak a szabályokon. A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban csupán annyit jegyzett meg, hogy a jogszabály alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat figyelemmel kísérik, és ha szükséges, javaslatot tesznek a módosítására.
A garanciák nélkül elég nagynak tűnik a kockázat – a hét kijelölt társaság közül ugyanis még az Arton néz ki befektetői szempontból a legjobbnak: megismerhetőek a tulajdonosai, és Magyarországon van bejegyezve. A többi társaság azonban általában valamely alacsony adófizetési kötelezettségéről híres államban. Az ÁKK honlapja szerint a magyar állam megbízottjaként az Arton mellett a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a máltai székhelyű Discus Holdings Ltd., a ciprusi Lannozone Holdings Ltd., a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. és két liechtensteini vállalkozás, a VolDan Investments Ltd. valamint a S & Z Program Ltd. Ezen cégek tevékenysége az adatok szerint több mint félszáz országra terjed ki, mögöttük – az országgyűlési bizottságban az elnök által bejelentett adatok szerint – megismerhető, sokszor magyar magánszemélyek állnak. Néha egyértelmű kormánypárti kötődéssel.
Rogánnak elég volt a háromhetes múlt
A Letelepedési Magyar Államkötvényt kínáló társaságok közül kettőt mindössze három héttel azelőtt jegyeztek be az adóparadicsomnak számító Liechtensteinben, hogy a magyar parlament gazdasági bizottságától megbízást kaptak e feladatra – tudtuk meg. A többi, hasonló szolgáltatást nyújtó céget szintén offshore-gyanús helyszíneken jegyezték be.
A bizottság vezetője, a Fidesz frakcióvezetője és V. kerületi polgármestere, Rogán Antal, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes többször is kiállt eme eljárás mellett, mondván: az a cég, amelynek ismertek a tulajdonosai, nem offshore. Igaz, a listán szereplő társaságoktól a tulajdonosok, ügyvezetők adatait önbevallásos alapon is elfogadták. Az interneten a cégekről meglehetősen kevés független adat lelhető fel, bár többük látványos honlapok gazdájának látszik.
A május 22-én Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments Ltd. Oroszország, Ukrajna, Türkmenisztán, Grúzia, Belorusszia, Üzbegisztán, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina érdeklődő polgáraival foglalkozik. A gazdasági bizottság az alapítás után három héttel, június 10-én bízta rá e felelősségteljes tevékenységet, az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) augusztus végén állapodtak meg. A társaság tulajdonosa önbevallásuk szerint a helyi illetőségű Walter Wachter, ügyvezetője Josef Hermann, ez utóbbi adatot a független adatbázis is alátámasztja. A céghez köthető, állampolgárságot népszerűsítő honlapra nem akadtunk.
A magyarrá válni kívánó egyiptomi, marokkói, tunéziai, algériai, jemeni, ománi, iráni, katari, kuvaiti, libanoni, iraki, szaúd-arábiai, szíriai, líbiai, jordániai és bahreini lakosokat a szintén május 22-én Liechtensteinben – más címen – alapított S & Z Ltd. kezeli. A Rogán Antal vezette bizottság e céget is három hétre rá választotta ki kedvezményezettként, velük már júliusban kötöttek szerződést. E társaság tulajdonosa az önbevallás szerint a szíriai Zina Akkád Vattar, ügyvezetője a VolDan tulajdonosaként megismert Walter Wachter, utóbbi adatot a svájci regiszter is igazolja. Saját honlapot szintén hasztalan kerestünk.
A kínai, illetve vietnami polgárok a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fundhoz fordulhatnak, amelynek tulajdonosa a magyarországi lista szerint SimonMu (a Wanhua nevű kínai világcég vezetője), Jonathan Chan, Lian Wang és Boros Attila, utóbbi kettő az ügyvezető. Erről független dokumentumot nem találtunk, mindenesetre létezik látványos weblap, melynek jogtulajdonosa a Hongkongban bejegyzett Hungary State Special Debt Management Ltd. Boros Attila az azóta elterjedt hírek szerint azt a Hajdú-Bétet irányította 2000 és 2004 között vezérigazgatóként, amelynek pont ez az időszaka szerepel a Bajnai Gordon volt miniszterelnök ellen indított fideszes lejárató kampány középpontjában.
A Máltán bejegyzett Discus Holdings Ltd.-hez Dél-Afrika, Indonézia, Kenya, Nigéria, az USA, Kazahsztán, Thaiföld, Azerbajdzsán és Törökország lakói folyamodhatnak. E cég a nyilatkozatok szerint Kiss Lászlóé, ügyvezetője a többek között RTL Klub-beli befektetéséről ismert Rákosi Tamás kollégájaként dolgozó, a Bibó Kollégiumban végzett Zsoldos János Demeter, aki jelenleg egy weblap szerint máltai tanácsadó. Kiss László korábbi saját bevallása szerint adótervezéssel foglalkozott. (Ez általában a nagyüzemi offshore-cégalapítás megszépítő elnevezése.) Itt is van látványos, a letelepedési engedély megszerzésére felhívó honlap (mely ugyanakkor nem közöl tulajdonost-ügyvezetőt és hivatalos cégkivonatot).
Az indiaiak, illetve a „Cipruson regisztrált cégek többségi tulajdonosai” számára lehetőséget kínáló, ciprusi Innozone Holdings Ltd. bevallott tulajdonosa és ügyvezetője Földvári Gábor. A cég tényleg létezik, bár honlapot nem leltünk hozzá. Afganisztán, Pakisztán, valamint a „Pakisztánban, Máltán és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cégek többségi tulajdonosai” a magyar bejegyzésű Arton Capital Kft.-t kereshetik. A tulajdonos itt a valószínű névadó, a bulgár lakcímű Tchilinguirian Armand Arton, rajta kívül Vladimir Nikolov Kolev, Milen Georgiev Keremedchiev, illetve az egyedüli magyar lakcímű Balogh Radosztina Veselinova jegyzi. A magát nemzetköziként bemutató Arton Capital működtet ugyan egy több ország letelepedési ügyeit intéző honlapot, ám nem leltük fel a pontos céghátteret, a domaint Armand Arton regisztrálta. Az ÁKK e társasággal augusztus 29-én szerződött.
Az esetleg érdeklődő szingapúriakkal külön cég, a helyben bejegyzett Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. foglalkozik. A társaságnak, amellyel az ÁKK augusztus 22-én szerződött, a témáról szóló anyagokon kívül nem leltük online nyomát, bár szintén működtet látványos honlapot, melyet Bi Jingnan jegyzett be Kínában. A cég közlésük szerint az Asian Capital Investment Group birtokában áll. Ennek, a cégadatbázisok szerint hongkongi társaság, tulajdonosaként nem hivatalos honlapokon a magyar Raj Rafael tűnik fel. A leírások szerint mindenfajta kereskedelemmel foglalkoznak, ami Kínával kapcsolatos. A szingapúri céggel, melynek ügyvezetéseként a magyar Engel ügyvédi irodát tüntetik fel, augusztus végén szerződött az ÁKK.
Lelakott bérházból adnák a papírt?
Felháborítónak nevezte Juhász Péter, az Együtt társelnöke, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hathatós közreműködésével nevenincs, részben offshore státusú cégek vehetnek részt az államkötvényjegyzésért cserébe magyar letelepedési engedélyt igénylő külföldiek ügyintézésében. Sajtótájékoztatóját a kijelölt cégek közül az egyetlen magyar bejegyzésű cég, az Arton Capital állítólagos székhelyének helyet adó fővárosi bérház előtt tartotta. A társelnök nem lelte az Arton Capital nyomát sem a székhelyként megjelölt, amúgy meglehetősen lelakott belvárosi bérház homlokzatára kihelyezett táblákon, sem a kaputelefonon. Kutatásaik szerint az Arton Capital ügyvezetője cipőkereskedelemmel foglalkozik.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a bevándorlási program kapcsán csak olyan cégeket hagy jóvá, amelyek feltárják valódi tulajdonosaikat, tehát nem tekinthetők offshore státusúaknak – közölte reakciójában Koszorús László fideszes országgyűlési képviselő. Adószakértők szerint önmagában az, hogy egy cég nyilatkozik tulajdonosairól, nem módosít sem cégjogi státusán, sem nemzetközi adóelkerülésre lehetőséget nyújtó helyzetén.
