A rosszabbul teljesítés büntetése
Tény, hogy Szlovákiát ezen a listán maga mögé utasítja Magyarország, de – mint Christopher Mattheisen, a JVSZ elnöke és a Magyar Telekom vezére megjegyezte – a pozícióvesztésnek nem is feltétlenül az az oka, hogy a magyar gazdaság osztályzatai látványosan romlanának, hanem hogy más versenytársak közben javítanak. A német befektetői körökben végzett egyéb jellegű felmérésekből viszont azt emelte ki, hogy Magyarország megítélése rövid idő alatt sokat romlott, különösen a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, a jogalkotás minőségét, az adópolitikát illetően.
Más oldalról közelített Surányi György, a CIB-tulajdonos Intesa Sanpaolo regionális igazgatója, aki egyebek mellett az egy főre jutó össztermék (GDP), a növekedési és beruházási ráták összehasonlításából vonta le azt a következtetést, hogy Magyarország nemcsak a fejlett európai gazdaságoktól marad le, hanem a térségben is veszít pozícióiból. Ez különösen szembeötlő, ha az utóbbi tíz évre tekintünk vissza. Vásárlóerő-paritáson számítva 10-15 százalékkal alacsonyabb az egy főre eső GDP nálunk, mint a többi visegrádi államban. Ezt azzal egészítette ki előadásában Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, hogy a 16-17 százalékra zuhant beruházási ráta miatt ma 3,5-4 milliárd euró beruházás hiányzik a magyar gazdaságból. A külső egyensúly javult, mutatott rá Surányi György, de a régióban továbbra is legmagasabb a külső adósság. A magánpénztári megtakarítások „elégetése” miatt azonban a teljes adósság emelkedett, a jövőre vonatkozó kötelezettség növekedése miatt.
A 2010 óta folyó gazdaságpolitika következményei ellentmondásosak, tette hozzá. Mint kifejtette: a nem szokványos eszközök alkalmazása a nem szokványos helyzetben rendben van, sőt kötelező, ám nem sikerült növekedési fordulatot elérni, a gazdaság stagnál, s ilyen körülmények között nem lehet megoldásokat találni a gazdasági-társadalmi feszültségekre. Az egykulcsos adóval, a családi adókedvezményekkel és a társasági adó mérséklésével 800-900 milliárd bevételtől esett el a büdzsé, s a kormány azóta is ezt a lyukat próbálja betömni.
Kitért előadásában az árfolyam erősítésen alapuló, szerinte káros korábbi jegybanki politikára, amely közben elnézte a hitelállomány, s benne a devizahitelek szédítő iramú bővülését, s amely a 2006-os megszorítások után sem igyekezett alkalmazkodni. Most jól teszi az MNB, hogy a növekedést támogatná, de programja a meglevő hitelek kiváltását mozdítja elő, nem pedig az új beruházásokat, így nem várható tőle növekedési hatás. Óvott Surányi a szerinte túl gyenge forint további leértékelésétől, ez nem hozna versenyképesség-javulást. Ilyesmivel akkor sem szabad kísérletezni, ha a devizahiteleket forintra váltanák – jegyezte meg.
A konferenciára meghívott banki elemzők, Kondrát Zsolt (MKB), Török Zoltán (Raiffeisen), Nagy Tamás (UniCredit), Tardos Gergely (OTP), Kuti Ákos (Equilor) egyike sem számít gyors előretörésre. Erre az évre 0,2-0,8, jövőre 1,0-1,7 százalékos növekedést prognosztizálnak, s a nemzetközi fejlemények függvényében 3-3,5 százalékos alapkamatot, 300 forint körüli euróárfolyamot. A jövő év második felében gyorsuló inflációt várnak, s egyelőre „választásgyanús” költségvetéseket észlelnek.
