A Népszabadság értesülése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még tanulmányozza az augusztusban postázott állásfoglalást. Úgy tartják: „a támadás” beleillik a magyar ügyeket övező brüsszeli hangulatba, és a hiba nem a működésének első két hónapjában 27,35 milliárd forintot hozó díjrendszerben, hanem a bizottsági „készülékekben” van. A kormány válaszát október derekára ígérik, és a „pótvizsga” sikerében látszólag nem kételkednek. Ha tévednek, és a levelezés rosszul zárul, hazánk ellen kötelezettségszegési eljárás indulhat.

Július elsejei útdíjkáosz Hegyeshalomnál

A Siim Kallas, az EB közlekedési biztosa, alelnöke által jegyzett vélemény szerint a magyar autópálya-díjrendszer több ponton nem felel meg a követelményeknek. Először is az úthasználati díjak lényegesen magasabbak a kormány által tavaly novemberben, majd 2013 februárjában bemutatott díjszámítási modellből levezethető összegeknél.

Észrevételezték azt is, hogy miközben a korábbi közlések szerint az útdíjak meghatározásához és a teherviselők közti elosztásához a „német modellt” alkalmazták, magyar részről elismerték: nem rendelkeznek a modell használatához elengedhetetlen alapvető adatokkal. Ezeket más tagországok gyakorlatából emelték át. Márpedig ez a megközelítés sérti az uniós irányelvet, amely objektív kritériumokon alapuló, igazságos és átlátható díjmegosztást ír elő.

Az általános hiányosságoktól függetlenül Brüsszelben aggályosnak tartják, hogy nincs összhangban a közösségi irányelvvel az infrastruktúraköltségek felosztása az utakon július 1-je után is átalánydíjat fizető 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsik és autóbuszok, illetve a használatarányos tarifarendszerbe terelt kamionok között. A kilométer-alapú felosztás ugyanis önmagában nem veszi figyelembe, hogy az új rendszerben fizető járművek valójában mennyivel nagyobb kárt okoznak az infrastruktúrában. És ha ez még nem lenne elég, az EB szerint hazánk nem igazolta azt sem, hogy a használatarányos díjrendszerben fizető különféle méretű járművek közti teherelosztás objektív kritériumokon alapul.

Egy névtelenséget kérő szakértő úgy tartja: a magyar útdíjrendszer elleni brüsszeli fellépés egyáltalán nem meglepő, a díjszámítási modellről hazánk 2008 óta nem tudott egyetértésre jutni a közösség illetékeseivel. A kifogások évek óta ismertek.

Ha a bizottságot nem győzi meg a hatvan napon belül esedékes magyar válasz, egy esetleges kötelezettségszegési eljárásban a kormány megkérdőjelezheti, hogy a vonatkozó közösségi irányelvek kötelezőek, vagy csak ajánlásnak tekintendők. Ezzel együtt, ha a bizottság fellépése valóban a kormány általános megítélésének tudható be, újabb problémák, mondjuk műszaki kifogások is napvilágra kerülhetnek. A vita évekig húzódhat, végső esetben az Európai Bíróság is dönthet, s ha a rendszert elítélő határozat születik, akár a díj egy részének visszafizetését is követelhetik a fuvarozók a magyar államtól.